Tudomány

Ketten a “Fazekas” első matematika tagozatos osztályából (Pelikán József, Lovász László)

Pelikán József: A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy… Tovább »

A fejben számolástól az atomfizikáig

Szekernyés János Biográfusai, méltatói egybehangzó véleménye és következtetései szerint a Budapesten született Teller Ede (1908–2003) életében, ha nem is meghatározó, de rendkívül fontos szerepet játszottak azok a hetek és hónapok, amelyeket kisgyermekként a Bánságban, a Temes-parti városban töltött. Emlékezetébe mélyen beleivódtak, tartósan rögzültek azok az élmények, benyomások és tapasztalatok, amelyeket az első világháború felbolydult, zaklatott… Tovább »

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Erdős Pál kedvenc problémái

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy “A matematika aktuális problémái” címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban. Előadás kezdete: 4,30-tól .... Tovább »

György Buzsáki: The Rhythms of the Brain

Miért írtam meg ezt a könyvet? „Célom az volt, hogy az agyi ritmusokkal kapcsolatos tudásanyagot egyszerűsítve mutassam be az érdeklődők számára. Meglepő módon az idegtudomány sokáig elhanyagolta az agyi ritmusokat, mintha azok csupán melléktermékek volnának. Ám kutatásaim során bárhova néztem az agyban, és akárhány működést próbáltam megérteni, mindig oszcillációkba (hullámzásokba) ütköztem. Kiderült, hogy ezek az… Tovább »

Gondolatok a 21. század tudományáról

2016-ban Kroó Norbert professzort választotta az Év Ismeretterjesztő Tudósának a Tudományos Újságírók Klubja. Ahogy írják: “Egész munkásságát áthatja a természettudományok iránti alázata és elkötelezettsége – és mindezt páratlan szerénységgel teszi.” A díjjal együtt ezentúl a professzor nevét viseli a 269742 Króonorbert kisbolygó is. A TÚK indoklásában kiemelte, hogy Kroó Norbertnek munkássága során számos helyen jelentek meg tudományt népszerűsítő… Tovább »

Gondolatok a 21. század tudományáról

2016-ban Kroó Norbert professzort választotta az Év Ismeretterjesztő Tudósának a Tudományos Újságírók Klubja. Ahogy írják: “Egész munkásságát áthatja a természettudományok iránti alázata és elkötelezettsége – és mindezt páratlan szerénységgel teszi.” A díjjal együtt ezentúl a professzor nevét viseli a 269742 Króonorbert kisbolygó is. A TÚK indoklásában kiemelte, hogy Kroó Norbertnek munkássága során számos helyen jelentek meg tudományt népszerűsítő… Tovább »

Bánki M. Csaba: Agyunk fogságában

A Szerző legújabb könyve, mely átdolgozott, felfrissített válogatás korábbi írásaiból, bár több mint félezer oldal, egyvégtében is elolvasható, szórakoztató ismeretterjesztő munka. Érdemes azonban még egyszer belekezdeni, és gondolkodva is elolvasni, mivel a benne közöltek a lehető legjobb kiindulópontként szolgálhatnak akár felületes vélekedéseink, akár több évtizedes meggyőződéseink átértékeléséhez. Bánki M. Csaba neves pszichiáter, pszichofarmakológus, emellett az… Tovább »

Csúcstechnológia a beszédképtelenekért

A Budapesten működő Segítő Kommunikációs Módszertani Központ célja az értelmileg ép, de máskülönben halmozottan sérült gyermekek és fiatalok fejlesztése. A növendékeknek leghumánabb képességük, a beszéd sincs birtokukban, és súlyos mozgáskorlátozottságuk miatt a süketnéma jelbeszédet sem tudják alkalmazni. A beszédképtelen, de beszédértő gyermekek és fiatalok kommunikációra való kiképzése Magyarországon az 1986-ban létrehozott Bliss Alapítvány Segítő Kommunikációs… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!