Tudomány

Obádovics J. Gyula matematikus regényíró kivételes története

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt. – Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet? – Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem… Tovább »

Betiltották a nullát a középkorban

A nullát nap mint nap rutinszerűen használja mindenki nagyjából első osztályos kora óta, anélkül, hogy belegondolna, valójában milyen komoly absztrakciós ugrás lehetett annak idején a feltalálása. Egy valami, ami a semmit jelöli, és matematikai műveletek végezhetők vele. A nulla a majáknál és a babiloniaknál bukkan fel először a matematika történelmében, de ők csak a nagyobb… Tovább »

Betiltották a nullát a középkorban

A nullát nap mint nap rutinszerűen használja mindenki nagyjából első osztályos kora óta, anélkül, hogy belegondolna, valójában milyen komoly absztrakciós ugrás lehetett annak idején a feltalálása. Egy valami, ami a semmit jelöli, és matematikai műveletek végezhetők vele. A nulla a majáknál és a babiloniaknál bukkan fel először a matematika történelmében, de ők csak a nagyobb… Tovább »

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Erdős Pál kedvenc problémái

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy “A matematika aktuális problémái” címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban. Előadás kezdete: 4,30-tól .... Tovább »

Lovász László: Gráfok és hálózatok (video)

Az ELTE falai közül kikerült, híres alumnusok beszélnek munkájukról, sikereikről és ELTE-s kötődéseikről azon az előadássorozaton, amely „ELTE Sikerek” címmel indult 2017 tavaszán az ELTE Alumni Központ szervezésében. A sorozat nyitó előadását Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartotta „A tudományos kutatás 1 százalékban sikerélmény, 99 százalékban kudarcélmény. De mindezért a… Tovább »

A matematika szépsége II.

A “matek Lady Gagájának” is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről.  PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is? Cédric Villani CV: A szép a matematikusok… Tovább »

Hogyan színezte ki az evolúció a pávaszemes gyíkot? A biológiától a matematikáig

Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a “kódfejtő” Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira. Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik… Tovább »

A matematika szépsége I.

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…” Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa „A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya… Tovább »

Möbius, Escher, Bach

Mit tudunk August Ferdinand Möbius (1790.11.17. – 1868.09.26) német matematikusról? Először alkalmazta az analitikus módszereket a projektív geometriában. Szerénysége miatt csak jelentéktelen csillagászként élte le életét. Mikor 68 éves korában beküldte az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését a Francia Akadémiának, nem volt szerencséje: sok más művel együtt ez is évekig porosodott az Akadémia valamelyik fiókjában. Végül… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!