Tudomány

Mikor Északnyugat-Európa még a megalit kőóriások történelem előtti mesevilágában szunnyadt, a Földközi-tenger keleti csücskében és Nyugat-Ázsiában már réges-régen számon tartották és följegyezték a véres háborúkat, a békekötéseket, a természeti csapásokat, földi és égi hatalmak tetteit. S amióta följegyzésekről tudunk, tudunk a matematika közvetlen vagy közvetett „alkalmazásáról” is. Például naptárszámításokról s hatalmas templomok építéséről, amihez már… Tovább »

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

“Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon léteznek, mint az emberiség többi része. Másfelől az is igaz, hogy – Einstein szavaival – „muzeális darabokká váltak”. Einstein soha nem fogadta el Niels Bohr és Werner Heisenberg kvantumelméletét. Gödel pedig hitt abban, hogy a matematikai absztrakciók éppolyan valóságosak, mint az asztalok és a székek – e… Tovább »

Pelikán József: A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy… Tovább »

Gosztonyi Katalin disszertációja (részletek) “Mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten szinte közhelyszámba megy, hogy létezik egyfajta sajátos „magyar matematikaoktatási hagyomány”, amely a problémamegoldásra és a matematika „felfedeztetésére” helyezi a hangsúlyt, de ennek a hagyománynak részletes elemzése alig létezik. Varga Tamás reformjának elemzésével e hiány betöltéséhez kísérlek meg hozzájárulni. A „komplex matematikaoktatási reform” egy korabeli nemzetközi matematikaoktatási reformmozgalomba,… Tovább »

Kevés tizennyolcadik századi dicsekedhet olyan kiváló emlékezettel, mint Leonhard Euler. Sok matematikai zsenihez hasonlóan Euler már fiatal korában kitűnt fejszámoló képességével. Azt mesélték róla, hogy egy álmatlan éjszakán százig az összes szám első hat hatványát kiszámolta, a hatszáz eredményt egy belső táblázatba foglalva jegyezte meg, és még napok múltán is képes volt leolvasni arról. Az… Tovább »

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Széchenyi István Gróf Széchenyi István: Hitel Széchenyi mondását abban a formában idézem, melyben, azt hiszem, először fogalmazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen sokan idézik, és mindenki egyetért vele. Közhely, hogy Magyarországnak növelnie kellene a hozzáadott értéket termékeiben és szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi munka befektetésével, igényesebb,… Tovább »

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusok megosztva kapták meg a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet a matematika Nobel-díjának is neveznek. Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh (Kurdisztán, Olaszország. Németország, India) A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda 40 évesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért…. Tovább »

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »