Tudomány

Obádovics J. Gyula matematikus regényíró kivételes története

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt. – Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet? – Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem… Tovább »

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Agyhullámok és ritmusok

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

A matematika szépsége II.

A “matek Lady Gagájának” is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről.  PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is? Cédric Villani CV: A szép a matematikusok… Tovább »

Neuroesztétika

– Honnan ered az agy és a pán-ázsiai művészet iránti érdeklődése? – Mindig is érdekelt a pszichológia és a filozófia; bizonyára innen a korai érdeklődésem. Mindig is igen befelé forduló voltam, így sok időt töltök a gondolataimba merülve. Gyakran meglepődöm, mi minden zajlik odabenn! Ahogy tudományos érdeklődésem fejlődött, rájöttem, hogy bármely biológiai rendszer lenyűgöző lehet…. Tovább »

Az agykutató és a forrasztópáka

A monori gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen tanult tovább. Miért Szeged? Budapest sokkal közelebb volt. – A továbbtanulás ügyében hatalmas csatákat vívtam a szüleimmel. Én ugyanis műszaki pályára szerettem volna menni, ők az orvosi pálya mellett érveltek. Szigorúan neveltek, kerültem a családi vitákat, ennek ellenére lehetőségeimhez mérten én is lázadtam. Végül beadtam a derekam,… Tovább »

Róna-Tas András akadémikus nyelvész professzor 85 éves

 J.É.: Kacskaringós, vagy inkább egyenes volt-e az eddigi szakmai pályája? R.T.A.: Volt benne egy-két kanyar… Ezek azok, amelyeket az embernek vennie kell. Az első kanyar, amikor az egyetemre kerültem, 1950 volt. 1950-51-52 volt a magyar felsőoktatás legsötétebb 3 éve. Mikor én bekerültem az egyetemre, nagy nehezen, akkor beérkeztem egy olyan bölcsészkarra, ahol gyakorlatilag azok a… Tovább »

Róna-Tas András akadémikus nyelvész professzor 85 éves

 J.É.: Kacskaringós, vagy inkább egyenes volt-e az eddigi szakmai pályája? R.T.A.: Volt benne egy-két kanyar… Ezek azok, amelyeket az embernek vennie kell. Az első kanyar, amikor az egyetemre kerültem, 1950 volt. 1950-51-52 volt a magyar felsőoktatás legsötétebb 3 éve. Mikor én bekerültem az egyetemre, nagy nehezen, akkor beérkeztem egy olyan bölcsészkarra, ahol gyakorlatilag azok a… Tovább »

Naprakészen a NAP-ról

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

Interjú Lovász Lászlóval – részletek

Bolcsó Dániel, Index.hu B.D.: …Éri bármilyen politikai nyomás ön szerint az MTA-t? L.L.: Semmi olyan politikai nyomás nem nehezedik ránk, hogy tudományosan támasszunk alá valamit, ami előre meg van határozva. Természetesen részt veszünk különböző fontos kérdések eldöntésében, például az agrárstratégia kapcsán az Akadémiát első helyen említik, mint a stratégia kialakításának résztvevőjét és felelősét. Ez nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!