Tudomány

A matematika harlekinje II. rész

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »

A matematika harlekinje I. rész

– Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében! – A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság. – Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem. – Miért, mire gondolt? – A másik nemre, a nőkre. – Érthető… – Legyen akkor az a negyedik. – Rendben. – Menjünk akkor végig ezen a négy stáción!… Tovább »

“Nincs tökéletes káosz” (Ha már matematikus lett… II. rész)

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

A megfejthetetlen mezsgyéjén II.

Az interjú előző része itt olvasható. – Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor? – Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához…. Tovább »

A megfejthetetlen mezsgyéjén II.

Az interjú előző része itt olvasható. – Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor? – Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához…. Tovább »

Epilepsziás betegeken segít az SZTE-kutatók agyi defibrillátora

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Epilepsziás betegeken segít az SZTE-kutatók agyi defibrillátora

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Lehet-e félelem nélkül élni?

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »

A matek egyszerű rejtvényei

Richard Schwartz matematikus elmagyarázza, miért szereti az olyan problémákat, amelyek megoldásába azonnal bele tud fogni, és hogy a számítógépek hogyan segíthetik a kutatást. Richard Schwartz A matematika fontos felfedezéseinek többsége évtizedes vagy évszázados erőfeszítések után születik meg. Ha bele akarunk kezdeni a legnagyobb problémák megoldásába, sok szakmai anyagot kell elsajátítanunk, mielőtt valami újat kezdenénk közölni…. Tovább »

Esterházy és Obádovics a matematika és az irodalom határvidékeiről

A Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik 100 rendezvénysorozatának utolsó eseményeként a matematika és az irodalom határvidékeiről, Ottlik és a természettudomány viszonyáról Esterházy Péter és Obádovics Gyula professzor beszélgetett. – Jánossy Lajos ott járt. Amikor a helyszínelő a PIM-be igyekezett, a Kecskeméti utcában felidéződött benne az ismert, jóllehet az aktuális szituációra nem hézagmentesen adaptálható Krúdy-anekdota, miszerint az írót egy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!