Tudomány

IPM 2010. március Miért nevetünk az okosakon? Mert az okosság eltávolodhat a gyakorlatias, megszokott intelligenciától, mint a viccbeli tudósoknál. Máskor éppen a gyakorlatiasság túlhajtása miatt válhat nevetségessé, mint a zsugorinak kikiáltott nemzeteknél.  Kőkorszaki és műszaki szakik  Népi megfigyelés – vagy vélekedés –, hogy a tudós emberek mindig furák egy kicsit. Ma, amikor mind több tudós lép… Tovább »

Valódi adu az evolúciós versenyben  Melyek a nevetés okai? Nehéz eldönteni, mivel a nevetés eredete jórészt tudattalan. És a nevetés célja? Van-e egyáltalán – vagy a nevetés öncélú? Az evolúciós elméletek szerint kellett, hogy legyen valamilyen funkciója a nevetésnek, ezért szelektálódhatott – miként a többi magatartás is. A nevetésben részt vevő ősi agyterületek (pl. jutalmazó… Tovább »

IPM 2005. július „A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk? Évente 6205-ször nevetünk: egy felnőtt egy nap alatt átlagosan 17-szer nevet. Ez persze semmi a gyerekek… Tovább »

Természet Világa Sokak számára talán szentségtörésnek tûnhet a tudomány humoráról beszélni, hiszen a tudomány komoly dolog. Akik így vélekednek, azok valószínûleg nem ismerik a tudomány világát, és azt is elfeledik, hogy humort a nagyon komoly dolgokban is lehet találni, hiszen a humor legfontosabb forrásai a fonákságok és az ellentmondások, ilyenek pedig bôségesen akadnak a tudomány… Tovább »

Jakabffy Éva, IPM, 2010. (részletek) Humort olvasunk, hallgatunk, művelünk, de a humorról szóló írásokat nagy ívben kerüljük. Ne mondja meg nekünk senki, mitől talál el a poén, mert akkor már nem tudunk rajta nevetni. Most azonban az a veszély, hogy megfejtjük a humor végső titkát, nem fenyeget. A Karnevál szerzőjével együtt ugyanis azt valljuk: „A humor… Tovább »