Tudomány

A magukat (olykor) furcsa emberekként beállító matematikusok (olykor) versengő közösségéből kiemelkedik Lovász László. Mivel benne, ahogy kollégái mondják, egyvalami furcsa: hogy kedves és normális. Lovász László Lovász világszerte közkedvelt matematikus – az ELTE professzora szülőföldjén, egy sor magyar és nemzetközi díj birtokosa, többek között a Bolyai-, a Gödel-, a Knuth-, a Kyoto-, a Széchenyi- és… Tovább »

Nem véletlen egybeesés, hogy a páviánok koalíciókat képeznek, ugyanakkor agyuk viszonylag nagy; az sem, hogy a csimpánzok még inkább támaszkodnak a koalíciókra, s testméretükhöz képest még nagyobb aggyal rendelkeznek. Hogy az együttműködést a szociális viszonyokban fegyverként használhassa, az egyednek fejben kell tartania, melyik a barát és melyik az ellenség, ki tartozik szívességgel, ki haragszik – s minél jobb… Tovább »

Írásom utolsó és szükségszerűen valamivel technikaibb részében azt szeretném megmutatni, mennyit veszíthetünk, ha a matematikai különböző részei közötti szakadékokat hagyjuk elmélyülni, és mennyit nyerhetünk, ha megpróbálunk föléjük hidakat verni. Végtelen és véges A matematikai gondolkodás egyik csúcsteljesítménye a végtelenség és folytonosság fogalmának megragadása. A halmazelmélet és analízis a matematika központi területei. A véges (diszkrét) matematika… Tovább »

Jakabffy Éva IPM 2013.  Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, adj neki hatalmat! Abraham Lincoln   Ha körülnézünk a világban, számos problémánk legalább részben a hatalommal való visszaélésnek köszönhető. Mugabe-tól Lukasenkáig, Chavez-tól Kim Dzsong Il-ig nyilvánvaló: van valami mélyen mérgező és veszélyes a hatalomban, főként ha azt az illető totálisnak érzi. Új kutatások szerint már… Tovább »

A növények hallanak, tudnak mozogni és kommunikálni, van bennük családi szellem, és van emlékezetük is! Azaz „intelligens” lények. Ezt a meglepő felfedezést tették a biológusok, akiknek a munkái forradalmasíthatják a növényvilágról alkotott képünket. És rehabilitálják a növényeket az élővilágon belül.  Épp harminc éve történt. A Dartmouth (USA) egyetemén a biológus Jack Schultz élénk beszélgetést folytat… Tovább »

Akadémiai Kiadó, 2011. Új Polihisztor Sorozat Ford.: Jakabffy Imre, Jakabffy Éva Előszó: Somogyi Péter (Oxford), Agy-díjas kutató 284 old.     Matt Ridley könyve önmagunk legmélyebb természetével szembesít, ami megrázó is lehetne: hiszen évmilliók evolúciós történetében ismerhetünk rá saját ösztöneink gyökereire. Ám mindezt olvashatjuk kicsit kívülállóként is, mint egy mesét vagy anekdota-füzért, és akkor a legkellemesebb… Tovább »

  Világhírű, iskolateremtő agykutató, az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológia Intézetének igazgatója, Somogyi Péter neurobiológus akadémikus kapja idén a Semmelweis Egyetem (Budapest) legmagasabb rangú kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot, amelyet 2010. óta adnak át. A ceremónia a Magyar Tudomány Ünnepének kiemelt eseménye, ezért helyszíne az MTA. A díjat az egyetem Szenátusa  alapította. Somogyi Péter évtizedek óta a magasabb rendű idegfunkciók úttörő kutatója,… Tovább »

Prof. Michele Gelfand (University of Maryland, USA) és számos más neves kulturális összehasonlító pszichológus mint társszerző mellett Prof. Fülöp Márta cikke a Science-ben. Science 27 May 2011: Vol. 332 no. 6033 pp. 1100-1104 http://www.sciencemag.org/content/332/6033/1100 A kötöttség és lazaság a kultúrák összehasonlításának egy lehetséges dimenziója és egy adott társadalom tagjainak szociális normákhoz és deviáns viselkedéshez való viszonyát… Tovább »

    A kereskedés haszna   Amelyben az árucsere révén kétszer kettő öt  Minden egyes állatnak még mindig egyedül kell magát fenntartania és megvédenie, önállóan és függetlenül a többitől, és semmiféle előnye nem származik abból a sokféle tehetségből, amellyel a természet a társait felruházta. Az embereknél, éppen ellenkezőleg, a legeltérőbb tehetségek is kiegészítik egymást. A… Tovább »

 A evolúcióelmélet szerint a természetes szelekció olyan jellegek elterjedésének kedvez, melyek növelik az egyed saját túlélési és szaporodási esélyeit, azaz az evolúció az egyedek közötti versengésen alapszik. Az élővilágban tapasztalható “önző” viselkedést tehát könnyű megérteni. Az együttműködő viselkedést azonban nehezebb megmagyarázni. Bár az együttműködő egyedek sikeresebbek, mint a többiek, a játékelmélet szerint az együttműködő egyedek… Tovább »