Tudomány

Első alkalommal érkezik emberkéz készítette űreszköz a Plútó rendszeréhez. A közel tíz éve úton lévő New Horizons 2015. július 14-én száguld el a törpebolygóvá lefokozott égitest és holdjai mellett. Vajon mit rejt a Plútó fagyos birodalma, feltárul-e előttünk egy új világ a képeken? Kereszturi Ákos, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete… Tovább »

A feltámadt New Horizons űrszonda LORRI kamerájának felvétele 2015. július 7-én. Ez az első kép a július 4-i anomália óta. Több mint 9 év és mintegy 5 milliárd kilométer megtett út után a New Horizons űrszonda most már hivatalosan is küldi a „közelképeket”. Július 8-án kora reggel a tudósok ezt az új képet kapták meg a… Tovább »

A Holdunknál kisebb Plútóról nézve a Nap csupán egy fényes csillag A Plútót Clyde Tombaugh fedezte fel 1930-ban. Az elmúlt több mint hét évtized alatt ha nem is túl sokat, de azért megtudtunk egyet s mást a – görög mitológiai alvilág uráról elkeresztelt – bolygóról. Közepes naptávolsága majdnem 6 milliárd km, és átlagosan 4,7 km-t tesz… Tovább »

A NASA 69 535×22 230-es felbontású, 4,3 GB-os képei, melyeket a Hubble-űrteleszkóp lőtt a Tejútrendszerhez legközelebb eső Androméda-ködről. .... Tovább »

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal 2010 júniusától kezdve minden 8. órában csinált egy képet éltető csillagunkról, majd az így rögzített képanyagból összeállított egy fantasztikus videót. A képeket az SDO (Solar Dinamics Observatory) készítette.  .... Tovább »

A Fény Nemzetközi Évét felvezető sajtótájékoztató az MTA-n Budapestről, mint a fény városáról szóló videómontázzsal vette kezdetét. A látványos felvételekhez lekapcsolták a világítást, így a fény éve stílszerűen sötétben indult, utána viszont a közelmúlt legjobb tudományos ismeretterjesztő programsorozatának beharangozóját hallottuk. Valljuk be, ennek vagy annak a nemzetközi éve általában kevés izgalmat tartogat – most szerencsére nem… Tovább »

 2015-ben posztumusz Ponori Thewrewk Aurél csillagászt választották az év ismeretterjesztő tudósává a tudományos újságírók.... Tovább »

Különös “zenét” rögzített a Rosetta szonda kutatóegysége a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Az égitest 40-50 millihertzes tartományban dúdol, a Rossetta-küldetés szakértői az emberi fül számára is hallhatóvá tették. Váltakozó frekvenciájú mágneses hullámokat bocsát ki az az üstökös, amelyre a Rosetta-űrszonda Philae nevű kutatóegysége szállt le a napokban. Az üstökösből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve… Tovább »

A csillagászat persze fantasztikus téma, de elképzelhető-e, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ódon falai között egy magyar akadémikus beszéljen minderről úgy, hogy a termet megtöltő száz középiskolás is lelkesen ünnepeljen a végén? Ha Kiss L. László az az akadémikus, akkor egészen simán. Kiss az MTA legfiatalabb tagja, évtizedek óta az első csillagász, aki bekerült a testületbe…. Tovább »