Tudomány

Buzsáki György a PTE új díszdoktora

A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén, szeptember elsején vehette át díszdoktori címét, s vehette fel az azt jelképező egyetemi talárt Buzsáki György agykutató professzor. A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, s az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott…. Tovább »

A boldogság prizmáján át

Lehetséges-e, hogy a boldogság elhibázott célkitűzés? Hogy elillan azok elől, akik akarattal közelednek hozzá? Hogy a boldogság keresése tesz csak igazán boldogtalanná? Bölcs elmék szerint egyéb magasztos célok, mint a szeretet, az alkotás, mások segítése közben, váratlanul érezhetjük meg, mi is a boldogság. Igazuk lehet, de ne becsüljük le a földi javakat, sőt a pillanatnyi… Tovább »

Pécsre érkeznek a világ idegtudósai

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.  NAP-zárókonferencia Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött… Tovább »

Agyhullámok és ritmusok

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

Neurobic

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan… Tovább »

A Sötét Négyes

A pszichopátia, nárcizmus, machiavellizmus Sötét Hármasához újabban társuló szadizmus talán a leginkább hétköznapi rossz. Mégis, egyes szadizmuson alapuló rituálék éppen hogy a hétköznapi tudatállapot meghaladását célozzák meg. Egyesek pedig e misztériumokban próbálják fellelni a máig rejtélyes szadizmus mélyebb mozgatórugóit. Évezredes parttalan viták folytak le arról, hogy az ember, mint olyan, jónak születik-e, vagy rossznak, együttműködőnek… Tovább »

Neuroesztétika

– Honnan ered az agy és a pán-ázsiai művészet iránti érdeklődése? – Mindig is érdekelt a pszichológia és a filozófia; bizonyára innen a korai érdeklődésem. Mindig is igen befelé forduló voltam, így sok időt töltök a gondolataimba merülve. Gyakran meglepődöm, mi minden zajlik odabenn! Ahogy tudományos érdeklődésem fejlődött, rájöttem, hogy bármely biológiai rendszer lenyűgöző lehet…. Tovább »

Káprázatos új képek az agyról

Az agykutatóból művésszé lett Greg Dunn és Brian Edwards fizikus különleges maratási technika segítségével készítettek rajzokat az agy különféle területeiről.   Az agytörzs, amely az alapvető élettani funkciókat (keringés, légzés) irányítja és a kisagy Dunn először is felvételeket gyűjtött az agyról, például idegsejtekről és azok kapcsolatairól szóló részletes ábrákat. Ezeket átlátszó lapok alá helyezte, és így készítette… Tovább »

Vállalhatatlan vágyak

Hogyan születik a pedofil? Úgy, hogy már a sejtjeiben ott hordozza későbbi sorsát? Vagy éppen a mostoha sors alakítja oly módon hormon- és idegrendszerét, hogy abban elfogadhatatlan vágyak keletkezzenek? Mindez sokáig rejtély volt. Ahogy az is, hogyan rejtőzködhetnek akár évtizedekig a súlyos visszaéléseket elkövető pedofilok.  Biológiai gyökerek? A WHO a pedofíliát a pszichiátriai betegségek közé… Tovább »

Mesterséges intelligencia és a talamusz

Nem ismerjük, tehát félünk tőle – pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? Erről beszélt Benczúr András a Szigmában. Talamusz Az újabb kutatások szerint a talamusznak csak egy kisebb része felel azért, hogy az érzékszervi információk eljussanak az agykéreghez. A többi rész… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!