Tudomány

Néhány napja egy New York-i professzor behívta 11 éves kisfiát az előadására. A kisfiú lerajzolta a világ térképét az osztály előtt. Az egyik lány telefonjával készített felvételeket a hihetetlenül részletes térképről, amely nemcsak a földrészek alakját ábrázolja, hanem az országhatárokat is, továbbá azokat a kis megfagyott szigeteket a sarkkör fölött, amelyek éppen akkor süllyednek, amikor ezt az… Tovább »

“Ha elég érdekesen beszélek, 10 millió szinapszisotokban most komoly jelátvitel zajlik”. – Katona István agykutató professzor a tudománynépszerűsítő Élő Adás sorozatban az idegtudomány egyik legforróbb területét mutatja be, olyan élményszerűen, hogy szinte magunk is részesévé válunk e kutatói pálya legkiemelkedőbb pillanatainak. A felfedezés ösvényén lépésről lépésre haladva, egy óra múltán még a laikus vagy kezdő is szinte szakértőnek… Tovább »

Barna László és Dudok Barna agykutatók, MTA KOKI A rekreációs célú kannabiszfogyasztás – szemben az orvosi célúval – drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. Katona Istvánt, Dudok Barnát és munkatársaikat szinte sokkolta, ahogyan a THC (a hasis és a marihuána fő hatóanyaga, a delta-9-tetra-hidro-cannabinol) valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről. Az MTA… Tovább »

Dr. Gulyás Balázs agykutató professzor (Karolinska Intézet, Stockholm) Az agykutatás területén két évtizede jelentek meg a funkcionális képalkotó eljárások, amelyek forradalmasították napjaink neurobiológiáját. Ezen eljárások segítségével fel tudjuk térképezni a szenzoros, a mozgási, a kognitív vagy az emocionális agyi folyamatokat. A funkcionális agyi képalkotó eljárások “királynője” a pozitronemissziós tomográfia (PET). Radioaktív jelzőanyagok segítségével lokalizálni tudjuk az idegsejtek… Tovább »

. .... Tovább »

“Magyarként magyar földön érezheti jól magát az ember, itthon kell megállni a helyünket!” – vallja az agykutatónak készülő medikus, a SE elsőéves hallgatója, aki a feltörekvő tudósnemzedék hat ígéretes, ifjú képviselőjének egyikeként mutatkozott be nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémián. A szaktudás mellett éppoly fontos számára a vidéki mentalitás és az emberi tartás.    ,... Tovább »

Ebben az adásban folytattuk az agy működéséről szóló sorozatunkat, ezúttal két kérdéskörrel foglalkoztunk: előbb az érzékszervekről és érzékelésről beszélgettünk (köznapi értelemben a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás szerveit tekintjük érzékszerveknek). A mai program második felében pedig az emlékezet működéséről is szót váltottunk Csépe Valéria pszichológussal, Acsády László neurobiológussal és Kálmán János pszichiáterrel. .... Tovább »

200 milliárd idegsejtünk némelyike akár 50–60 ezer szinapszist, sejtek közti kapcsolatot létesít más idegsejtekkel, bizonyos idegnyúlványokban pedig az ingerek akár 420 kilométer/órás sebességgel is száguldhatnak. Egy magyar kutatók által is jegyzett, a Scienceben megjelent, hatalmas jelentőségű kutatás a hippokampusz nevű agyterületen – amely a tájékozódásért, eseményszintű (epizodikus) tanulásért felelős – újfajta, erős serkentő idegsejt-kapcsolatot (szinapszist) fedezett fel. Ez a kapcsolat a hangulat beállításáért… Tovább »

IPM 2008. A cikk előző része itt olvasható. Az elfeledett agy és az elfeledett gliasejtek Albert Einstein halála után 30 évvel Harvey végül engedelmeskedik. 1983. tavaszán elküld néhány agydarabot Marian Diamond professzornak, a kaliforniai Berkeley Egyetem neuroanatómusának. Ő észreveszi, hogy a bal alsó fali lebeny különlegesen magas számban tartalmaz gliasejteket. Ezek a sejtek alkotják az… Tovább »

IPM 2008. A mai idegtudomány fényében Az „évszázad emberének” agyáról immár elmondható, hogy mitikus tárggyá, fétissé vált. A mítosz egyik forrása, hogy az agy mintegy két évtizedre teljesen eltűnt – míg nyomára nem bukkant egy újságíró. A másik forrás, hogy sokan azt hiszik: ez az agy magában rejti Einstein zsenijének titkát. Köztük tudósok is, akiknek… Tovább »