Tudomány

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport… Tovább »

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Mágó Károly Fotó: M. Schmidt János – Origo Napi 10-12 órát is szokott dolgozni egy-egy problémán Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ország egyik legelismertebb matematikusa szerint fontos lenne, hogy a kistelepüléseken dolgozó tanárokat jobban megbecsüljék. Ahogy azt is fontosnak tartja, hogy a tévében szerethető fiatal zsenik szerepeljenek. Nyilván a Magyar Tudományos Akadémia… Tovább »

A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözőségéről beszélgettünk a nyár elején.   SZEPESVÁRY PÁL: Mielőtt belekapnánk, arra kérlek, mutassátok be magatokat. ÉRDI PÉTER: A Magyar Tudományos… Tovább »

2010. decemberében Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Az interjúnban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni. Mit írt önnek Obama? Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy… Tovább »

2010. decemberében Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Az interjúnban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni. Mit írt önnek Obama? Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy… Tovább »

Az ELTE Biokémiai Tanszékén működő kutatócsoport egyedülálló kémiai reakciótípust fedezett fel: a molekuláris gravírozás (molecular tattoing) a neurobiológia és a fejlődésbiológia további irányait is meghatározhatja.  A European Research Council 2008 és 2014 között támogatta a kutatócsoport munkáját. Mi állt a FORCEMAP projekt középpontjában? Az enzimek működésének megértése nélkülözhetetlen a gyógyszerhatóanyagok tervezésekor: a kutatásaink alapvető célja… Tovább »

Kolbert András írása   A világ egyik legijesztőbb problémáját, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumokat kutatva világszínvonalú, de pofonegyszerű módszert talált ki Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bolyai-díj 2015-ös nyertese, aki ma is olyan kérdésekre keres válaszokat, amelyeket a nagymamája is megértene. A magyar Nobelként is emlegetett díjról, a felfedezés fontosságáról és… Tovább »

Simon Tamás 2012-es beszélgetése Szemerédi Endrével A matematika Nobel-díjának megfelelő elismeréssel kitüntetett Szemerédi Endre a futball nagy szerelmese. A hetvenkét éves tudósnak gyerekkorában még Bozsik Cucu is gratulált. Szerinte a Barcelona is csak véges sok kombinációt valósít meg a fociban. A futballban elvileg végtelen a kombinációk lehetősége, vagyis ez nem a diszkrét matematika területe. Másképp nézi a… Tovább »

  Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként”… Tovább »