Tudomány

Richard Schwartz matematikus elmagyarázza, miért szereti az olyan problémákat, amelyek megoldásába azonnal bele tud fogni, és hogy a számítógépek hogyan segíthetik a kutatást. Richard Schwartz A matematika fontos felfedezéseinek többsége évtizedes vagy évszázados erőfeszítések után születik meg. Ha bele akarunk kezdeni a legnagyobb problémák megoldásába, sok szakmai anyagot kell elsajátítanunk, mielőtt valami újat kezdenénk közölni…. Tovább »

A Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik 100 rendezvénysorozatának utolsó eseményeként a matematika és az irodalom határvidékeiről, Ottlik és a természettudomány viszonyáról Esterházy Péter és Obádovics Gyula professzor beszélgetett. – Jánossy Lajos ott járt. Amikor a helyszínelő a PIM-be igyekezett, a Kecskeméti utcában felidéződött benne az ismert, jóllehet az aktuális szituációra nem hézagmentesen adaptálható Krúdy-anekdota, miszerint az írót egy… Tovább »

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt. – Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet? – Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem… Tovább »

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

– Honnan ered az agy és a pán-ázsiai művészet iránti érdeklődése? – Mindig is érdekelt a pszichológia és a filozófia; bizonyára innen a korai érdeklődésem. Mindig is igen befelé forduló voltam, így sok időt töltök a gondolataimba merülve. Gyakran meglepődöm, mi minden zajlik odabenn! Ahogy tudományos érdeklődésem fejlődött, rájöttem, hogy bármely biológiai rendszer lenyűgöző lehet…. Tovább »

A monori gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen tanult tovább. Miért Szeged? Budapest sokkal közelebb volt. – A továbbtanulás ügyében hatalmas csatákat vívtam a szüleimmel. Én ugyanis műszaki pályára szerettem volna menni, ők az orvosi pálya mellett érveltek. Szigorúan neveltek, kerültem a családi vitákat, ennek ellenére lehetőségeimhez mérten én is lázadtam. Végül beadtam a derekam,… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »