Tudomány

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »

– Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében! – A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság. – Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem. – Miért, mire gondolt? – A másik nemre, a nőkre. – Érthető… – Legyen akkor az a negyedik. – Rendben. – Menjünk akkor végig ezen a négy stáción!… Tovább »

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

“Pascal pedzett valamit, amikor nemcsak Istent kereste a matematika képletei mögött, hanem az embert is.” Márai Sándor – 2012-ben a Norvég Tudományos Akadémia a matematika terén elért kimagasló életműved elismeréseként Abel-díjjal tüntetett ki. A díj szakmai értéke és pénzösszege a Nobel-díjéhoz mérhető. …. Számítottál az Abel-díjra? – Őszintén mondom, egyáltalán nem számítottam rá. Nagy meglepetés volt. – Pedig hozzászokhattál… Tovább »

Az interjú előző része itt olvasható. – Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor? – Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához…. Tovább »

Az interjú előző része itt olvasható. – Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor? – Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához…. Tovább »

A háziorvosi rendelőben, hogy végre ne csak a saját nyavalyáimat soroljam, a barátom különös betegségét hozom szóba. A kezelésekre nem reagáló epilepsziát. Ennek kapcsán az agyról, az agykutatásról kezdünk diskurálni jótevőmmel, Sütő Lászlóval. A beszélgetés egy pontján az orvos egykori gimnáziumi osztálytársát, az USA-ban élő Buzsáki Györgyöt említi. – A diagnózist illetően nagyon komoly előrehaladás… Tovább »

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »