Tudomány

A matematika játékmestere

Dienes Zoltán Pál életet lehelt a matematikatanításba, s lényegében erre az egy ügyre tette fel életét. Noha ő maga messze nem volt együgyű. Elméleti matematikus és világutazó; költő és kutató; de mindenekelőtt zseniális oktató és mindenekfelett hiperkreatív elme. Most, hogy akadémikusaink új alapokra kívánják helyezni a tantárgyak tanítását, érdemes megidéznünk a matematika ama „reformkorát”, amelynek… Tovább »

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

A matematika szépsége II.

A “matek Lady Gagájának” is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről.  PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is? Cédric Villani CV: A szép a matematikusok… Tovább »

A matematika szépsége I.

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…” Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa „A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya… Tovább »

Neurobic

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan… Tovább »

Átírják Erdély történelmét az évgyűrűk?

Meglepő, még a művészettörténészek által is nehezen elfogadható adatokkal szolgált az elmúlt években a dendrokronológia. A tudományág révén egy kutatói csapat több mint kétszáz erdélyi műemlék keltezését végezte el. Botár István régész és kollégái ezzel a legpontosabbnak számító módszerrel segítik, hogy tisztábban láthassuk Erdély történelmét. Évgyűrűk egy fatörzsben: digitalizálható adatsor. Fotó: Pixabay.com Nehezen emésztik meg… Tovább »

Káprázatos új képek az agyról

Az agykutatóból művésszé lett Greg Dunn és Brian Edwards fizikus különleges maratási technika segítségével készítettek rajzokat az agy különféle területeiről.   Az agytörzs, amely az alapvető élettani funkciókat (keringés, légzés) irányítja és a kisagy Dunn először is felvételeket gyűjtött az agyról, például idegsejtekről és azok kapcsolatairól szóló részletes ábrákat. Ezeket átlátszó lapok alá helyezte, és így készítette… Tovább »

Vállalhatatlan vágyak

Hogyan születik a pedofil? Úgy, hogy már a sejtjeiben ott hordozza későbbi sorsát? Vagy éppen a mostoha sors alakítja oly módon hormon- és idegrendszerét, hogy abban elfogadhatatlan vágyak keletkezzenek? Mindez sokáig rejtély volt. Ahogy az is, hogyan rejtőzködhetnek akár évtizedekig a súlyos visszaéléseket elkövető pedofilok.  Biológiai gyökerek? A WHO a pedofíliát a pszichiátriai betegségek közé… Tovább »

Mi zajlik a kutyák fejében alvás alatt?

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »

Mi zajlik a kutyák fejében alvás alatt?

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!