Tudomány

A Rosetta “szelfije”. Forrás: ESA Az üstökös zenéje A Csurjumov-Geraszimenko-üstökösből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve plazmát alkotnak az üstökösmag körül – a plazma hatására pedig az égitest gyenge mágneses mezeje váltakozó frekvenciájú hullámokat bocsát ki. E hullámzás vizsgálata során derült ki, hogy az üstökös szeszélyes dalt dúdol a 40-50 millihertzes tartományban. Ahhoz, hogy a dallam emberi füllel… Tovább »

Különös “zenét” rögzített a Rosetta szonda kutatóegysége a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Az égitest 40-50 millihertzes tartományban dúdol, a Rossetta-küldetés szakértői az emberi fül számára is hallhatóvá tették. Váltakozó frekvenciájú mágneses hullámokat bocsát ki az az üstökös, amelyre a Rosetta-űrszonda Philae nevű kutatóegysége szállt le a napokban. Az üstökösből kilövellő por- és gázfelhők a napszéllel is érintkezve… Tovább »

A csillagászat persze fantasztikus téma, de elképzelhető-e, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ódon falai között egy magyar akadémikus beszéljen minderről úgy, hogy a termet megtöltő száz középiskolás is lelkesen ünnepeljen a végén? Ha Kiss L. László az az akadémikus, akkor egészen simán. Kiss az MTA legfiatalabb tagja, évtizedek óta az első csillagász, aki bekerült a testületbe…. Tovább »