Tudomány

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

Csákány Béla: A második triumvirátus I.

Csákány Béla INVOKÁCIÓ Világbirodalommá emelkedésének időszakában az ókori Rómát két ízben is három-három szövetségre lépett erős férfiú vezette: előbb hét évig Ceasar, Pompeius és Crassus, majd Octavianus, Antonius és Lepidus újabb hét esztendőn át. Az ő uralmukat nevezi első és második triumvirátusnak a történelem, s hasonlatként ez a szó azóta is fel-felbukkan, amikor valamely területen… Tovább »

Csákány Béla: A második triumvirátus I.

Csákány Béla INVOKÁCIÓ Világbirodalommá emelkedésének időszakában az ókori Rómát két ízben is három-három szövetségre lépett erős férfiú vezette: előbb hét évig Ceasar, Pompeius és Crassus, majd Octavianus, Antonius és Lepidus újabb hét esztendőn át. Az ő uralmukat nevezi első és második triumvirátusnak a történelem, s hasonlatként ez a szó azóta is fel-felbukkan, amikor valamely területen… Tovább »

Hogyan színezte ki az evolúció a pávaszemes gyíkot? A biológiától a matematikáig

Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a “kódfejtő” Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira. Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik… Tovább »

Retro tudomány: Eszmecsere az agyról és a számítógépről

A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözőségéről beszélgettünk a nyár elején.   SZEPESVÁRY PÁL: Mielőtt belekapnánk, arra kérlek, mutassátok be magatokat. ÉRDI PÉTER: A Magyar Tudományos… Tovább »

Egy marslakó lánya és egy kései “marslakó” – páros interjú

  Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként”… Tovább »

Fazekas, ELTE, Microsoft, IMU – beszélgetés Lovász Lászlóval, 1. rész

Lovász Lászlót a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) 2007 januárjától elnökének választotta. Számos díja közül kiemelkedik a matematikusok Nobel-díjaként számon tartott Wolf-díj (1999). Staar Gyula: Legutóbb mikor törted a fejed matematikai problémán? Emlékszel az időpontra? Lovász László: Hogyne emlékeznék! Idefelé jövet a Természet Világa szerkesztőségébe, a Kossuth Lajos utcában vártam az autóbuszra. Ott volt időm gondolkozni. S.Gy.: Min töprengtél? L.L.: A… Tovább »

Lovász László: Mit kívánnak a számítógépek a matematikától, és mit adnak neki? 1. rész

Mindentudás Egyeteme, 2003. I. Bevezetés A számítógépek a 20. század igazi forradalmát jelentik. Az elmúlt évszázad második felét szokás „atomkorszakként” emlegetni; azonban pontosabb leírás volna a „számítógépek korszaka”. Akár egy évnyi előadássorozatot is össze lehetne állítani a számítógépek, az információs technológia hatásáról a kultúra és a tudomány különböző területein. Ez az előadás csak a matematika… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!