Tudomány

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

A bazális előagyban található kolinerg idegsejtek tanulásban betöltött szerepének vizsgálatát folytatja majd a Lendületprog ram egyik idei nyertese, Hangya Balázs. Az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratoryban megkezdett munkáját az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben viszi tovább. Az idegkutató és munkatársai amerikai kutatási eredményeiről a Cell folyóirat augusztusi számában jelent meg beszámoló. A Cell az impaktfaktort tekintve… Tovább »

Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak. – Agykutatóként… Tovább »

Természet Világa, 2009. április  Az agy immár második évtizedének egyik nagy áttörése egy új hírvivő rendszer felfedezése: a belső kannabinoidoké. Miért találtak rájuk viszonylag későn? Miért tekinthető a belső kannabinoid rendszer akár idegrendszerünk őrangyalának is – miközben, ha külső kannabisz-származékokkal bombázzuk, alattomos módon a függőség pokoli útjára vihetnek? Van-e kiút ebből, és mi mindenben segíthetnek… Tovább »

Az ELTE Biokémiai Tanszékén működő kutatócsoport egyedülálló kémiai reakciótípust fedezett fel: a molekuláris gravírozás (molecular tattoing) a neurobiológia és a fejlődésbiológia további irányait is meghatározhatja.  A European Research Council 2008 és 2014 között támogatta a kutatócsoport munkáját. Mi állt a FORCEMAP projekt középpontjában? Az enzimek működésének megértése nélkülözhetetlen a gyógyszerhatóanyagok tervezésekor: a kutatásaink alapvető célja… Tovább »

Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal, tapasztalatukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. Az MTA elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók tevékenysége révén többek közt bővülhetnek ismereteink az agy tanulási folyamatairól, pontosabbakká válhatnak a klímaváltozási előrejelzések, illetve választ kaphatunk a halmazelmélet egy hatvan éve megoldatlan problémájára. Buzsáki György –… Tovább »

. .... Tovább »

Barna László és Dudok Barna agykutatók, MTA KOKI A rekreációs célú kannabiszfogyasztás – szemben az orvosi célúval – drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. Katona Istvánt, Dudok Barnát és munkatársaikat szinte sokkolta, ahogyan a THC (a hasis és a marihuána fő hatóanyaga, a delta-9-tetra-hidro-cannabinol) valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről. Az MTA… Tovább »

. .... Tovább »