Tudomány

  A Tolmácskesztyű projekt célja egy olyan segédeszközt alkotni, mellyel a beszéd- és halláskárosult emberek kézmozgást, gesztusokat használva képesek a mindennapi életben kapcsolatot teremteni ép embertársaikkal. A kifejlesztett segédeszköz egy innovatív hardver-szoftver rendszer, amely egy kézmozgást érzékelő kesztyűből és a kézjeleket felismerő és nyelvi feldolgozást végző szoftverből áll. A Tolmácskesztyű eszközrendszer jelnyelvi szinkrontolmácsként működik, segítségével… Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet a szakmódszertan megalapozását és megújítását segítő kutatások támogatására. Ahogy a mottóként választott Szent-Györgyi Albert-idézet fogalmaz: “olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája”. A pályázat részleteiről és életre hívásának indokairól beszélgettünk Csépe Valériával, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnökével. Miért tartja fontosnak az Akadémia, a hazai tudomány “legmagasabb” intézménye, hogy az oktatással,… Tovább »

Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek  Űrcsillagászat, genetika, vizuális informatika és agykutatás is szerepel a novemberben országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló, az idén Messze látó tudomány alcímet viselő Magyar Tudomány Ünnepe programjában. A tudomány a jövő alakításának meghatározó eszköze. Eredményeivel hozzájárul a jövőbeli kilátások értelmezéséhez. Különösen nagy jelentősége van ennek olyan időszakban, amikor… Tovább »

Nagyszabású kiállításon számol be kutatási eredményeiről és azok társadalmi hatásairól a nagyközönségnek a Zenetudományi Intézet fennállásának 40. évfordulója alkalmából, amelynek az intézmény Zenetörténeti Múzeuma ad otthont. Áder János köztársasági elnök szerint az intézet méltó helye az Erdődy–Hatvany-palotában van.... Tovább »

A vetélések és a szülészeti kórképek kialakulásában kulcsszerepet játszó jelátviteli folyamatok felderítésén és leírásán dolgozik Than Nándor Gábor Lendület-kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Az Egyesült Államokból nyolc év után hazatérő kutatóorvos eredményei előmozdíthatják a személyre szabott gyógyászat jelenleg is zajló forradalmát, és komoly népegészségügyi hatásuk lehet. „A korai, nem diagnosztizált eseteket is beleértve a terhességek 70%-a, ebből… Tovább »

A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit – derül ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb tanulmányából. Az Animal Cognition című lapban 2014. július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban pozitív reakciót… Tovább »

Dukafalvi és kucsini Duka Tivadar 1825. június 22-én született Dukafalván evangélikus nemesi családban. Hétéves korában, 1833-ban az eperjesi Evangélikus Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, majd 1836-től 1838-ig a sárospataki Református Kollégium diákja volt. 1838-ban ismét Eperjesen folytatta tanulmányait, s 1844-ben itt kezdte meg két évig tartó jogászi gyakorlatát. 1846-ben Pestre ment, ahol királyi táblai jurátusként dolgozott,… Tovább »

Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulóját 2010-ben a nevét viselő tudományos társaság egy nagyszerű kezdeményezéssel ünnepelte meg. A Kőrösi Csoma Társaság által létrehozott digitális archívum (www.archivum.kcst.hu) a Csoma-dokumentumokat a modern kor igényeinek megfelelően tárja a nagyközönség elé.1 Ez a digitális feldolgozás a nyomtatott könyveket pdf formában, a leveleket többnyire magyar fordításban, átírva teszi közzé. Az… Tovább »

1885. elején Duka Tivadar a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott 36 darab tibeti nyelvű könyvet, melyek elmondása szerint valamikor Kőrösi Csoma Sándor tulajdonában voltak. A könyveket a Bengáli Ázsiai Társaság egykori főtitkára, Kőrösi Csoma tanítványa, Salamon Caesar Malan ajándékozta Dukának, amikor Csoma életrajzának összeállítása kapcsán látogatást tett nála az angliai Bournemouthban.  Amikor visszatért Angliába, Csoma a teljes… Tovább »

Az 1848/49-es magyar szabadságharc bukása után jelentős számú emigráns telepedett le Európa és Amerika legkülönbözőbb részein, ahol olyan nagy európai szabadságmozgalmakhoz csatlakoztak, amelyektől hazájuk függetlenségének visszanyerését vagy Bécs katonai vereségét remélték. Sokan – félve Ausztriának történő kiadatástól – a török hadsereg védelmét keresték vagy a távoli Egyesült Államokba vándoroltak, ahol – már a távolságok miatt… Tovább »