Tudomány

Az agy és a tudat kapcsolata, digitális és analóg ingerületátvivő rendszerek

A megismerés legfontosabb eszközéről, az emberi agyról még nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor a civilizáció fejlődése, valamint az információs forradalom eredményeképpen ez a szervünk van legjobban terhelésnek kitéve. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy az idegrendszeri megbetegedésekben, kóros lelki elváltozásokban (neurózis, szorongás, depresszió stb.) szenvedők száma világszerte állandóan növekszik. A XXI. század nagy kihívása egyrészt a különböző… Tovább »

Lovász László: Gráfok és hálózatok (video)

Az ELTE falai közül kikerült, híres alumnusok beszélnek munkájukról, sikereikről és ELTE-s kötődéseikről azon az előadássorozaton, amely „ELTE Sikerek” címmel indult 2017 tavaszán az ELTE Alumni Központ szervezésében. A sorozat nyitó előadását Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartotta „A tudományos kutatás 1 százalékban sikerélmény, 99 százalékban kudarcélmény. De mindezért a… Tovább »

Az újraválasztott Lovász László elnöki beszéde (video)

További három évig a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották Lovász Lászlót. Ő volt az egyedüli jelölt. Nincs változás a főtitkári (Török Ádám) és a főtitkárhelyettesi (Barnabás Beáta) poszton sem. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig. Lovász a beszámolójában azt MTI tudósítása szerint azt mondta:  Az akadémiának a társadalom… Tovább »

Róna-Tas András akadémikus nyelvész professzor 85 éves

 J.É.: Kacskaringós, vagy inkább egyenes volt-e az eddigi szakmai pályája? R.T.A.: Volt benne egy-két kanyar… Ezek azok, amelyeket az embernek vennie kell. Az első kanyar, amikor az egyetemre kerültem, 1950 volt. 1950-51-52 volt a magyar felsőoktatás legsötétebb 3 éve. Mikor én bekerültem az egyetemre, nagy nehezen, akkor beérkeztem egy olyan bölcsészkarra, ahol gyakorlatilag azok a… Tovább »

Róna-Tas András akadémikus nyelvész professzor 85 éves

 J.É.: Kacskaringós, vagy inkább egyenes volt-e az eddigi szakmai pályája? R.T.A.: Volt benne egy-két kanyar… Ezek azok, amelyeket az embernek vennie kell. Az első kanyar, amikor az egyetemre kerültem, 1950 volt. 1950-51-52 volt a magyar felsőoktatás legsötétebb 3 éve. Mikor én bekerültem az egyetemre, nagy nehezen, akkor beérkeztem egy olyan bölcsészkarra, ahol gyakorlatilag azok a… Tovább »

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”

Lovász László Széchenyi mondását abban a formában idézem, melyben, azt hiszem, először fogalmazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen sokan idézik, és mindenki egyetért vele. Közhely, hogy Magyarországnak növelnie kellene a hozzáadott értéket termékeiben és szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi munka befektetésével, igényesebb, modernebb, csúcstechnológiával előállított termékkel és szolgáltatással tudunk elérni. Ehhez pedig minél… Tovább »

Meglepő: az agy kolinerg sejtjei a meglepetést kódolják

A bazális előagyban található kolinerg idegsejtek tanulásban betöltött szerepének vizsgálatát folytatja majd a Lendületprog ram egyik idei nyertese, Hangya Balázs. Az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratoryban megkezdett munkáját az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben viszi tovább. Az idegkutató és munkatársai amerikai kutatási eredményeiről a Cell folyóirat augusztusi számában jelent meg beszámoló. A Cell az impaktfaktort tekintve… Tovább »

„A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban

Másfél évszázada készült el a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. Az évforduló alkalmából az MTA változatos, az év végéig tartó eseménysorozatot indított. A programokról rendhagyó sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat Barnabás Beáta főtitkárhelyettes. A résztvevők szakavatott kísérők kalauzolásával sétát tehettek az épületben, amelyen a tudomány palotájának történetével és a nagyközönség által elzárt részeivel is megismerkedhettek.... Tovább »

Agykutatás felsőfokon – Magnetom Prisma átadása az MTA TTK-n – Vidnyánszky Zoltán (video)

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában 2015. április 13-án átadták a Siemens MAGNETOM Prisma típusú funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezést. A csúcstechnológiát képviselő műszer élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítását teszi lehetővé. Tanulmányozni lehet többek között a gyerekek gondolkodásmódjának fejlődését, a zene, a nyelvtanulás agyi hatásait, vagy olyan neuro-pszichiátriai betegségeket, mint a skizofrénia. A 3… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!