Tudomány

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Mesterséges intelligencia és a talamusz

Nem ismerjük, tehát félünk tőle – pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? Erről beszélt Benczúr András a Szigmában. Talamusz Az újabb kutatások szerint a talamusznak csak egy kisebb része felel azért, hogy az érzékszervi információk eljussanak az agykéreghez. A többi rész… Tovább »

Zaj az agyban

Magyar tudósok jelentős lépéssel járultak hozzá annak megismeréséhez, hogyan kommunikálnak egymással az idegsejtek. Orbán Gergő, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézetének kutatója az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogyan lehet kiaknázni felfedezésük gyakorlati hasznait. Mindeddig a tudományos közvélekedés az volt, hogy a neuronok… Tovább »

Kék Agy 2012.

Az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása, hogy feltérképezze az idegsejtek között létrejövő szinaptikus kapcsolatokat.  A “konnektom”, azaz a neuronok (idegsejtek) között létrejövő kapcsolatok (szinapszisok) térképe az idegtudomány Szent Grálja, amely megvilágítaná az agyban zajló információáramlást. Jelenleg még nagyon messze vagyunk egy ilyen térképtől, de az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent nagy jelentőségű cikk közelebb visz a megvalósításához…. Tovább »

Virtuális séta agyunk áramköreiben

Szuperagy   BBP/EPFL http://www.andyross.net/  Jakabffy Éva, Természet Világa A Kék Agy Projekten dolgozó kutatók először hozták létre egy 0,5 x 2 milliméteres agykéregi sejtoszlop „virtuálisan valósághű” modelljét. A tudósok szerint ebben nem kevesebb, mint 100 év agykutatásának eredményei összegződnek. A projekt végső célja a virtuális emberi agy megépítése, ami sokakban kételyeket kelt. Ugyanakkor már a most… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!