Tudomány

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

Pelikán József: A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy… Tovább »

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Széchenyi István Gróf Széchenyi István: Hitel Széchenyi mondását abban a formában idézem, melyben, azt hiszem, először fogalmazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen sokan idézik, és mindenki egyetért vele. Közhely, hogy Magyarországnak növelnie kellene a hozzáadott értéket termékeiben és szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi munka befektetésével, igényesebb,… Tovább »

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »

– Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében! – A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság. – Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem. – Miért, mire gondolt? – A másik nemre, a nőkre. – Érthető… – Legyen akkor az a negyedik. – Rendben. – Menjünk akkor végig ezen a négy stáción!… Tovább »

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

A cikk előző része itt található. Érzéketlen a kitüntetésekre Bertrand Toën ugyanazt a tapasztalatot élte meg. Kutató a toulouse-i Matematikai Intézetben; a „magasabb kategóriák” a témája – ezek teszik lehetővé az egyenlőség fogalmának újragondolását és kiszélesítését. „2006-ban megtaláltuk Grothendieck 1983-ból származó jegyzeteit, amelyek a magasabb kategóriák precíz felépítését tartalmazzák. Senki nem gondolta volna, hogy ilyen… Tovább »

Az algebrai geometria zsenije volt. Életének utolsó 24 évét mint remete töltötte 2014-ben bekövetkezett haláláig. Hagyott viszont maga után több ezer oldalnyi képletet és jegyzeteket, amelyek most már elérhetők. Aranyrög? Az intuíció villáma? Gautier Depambour kikérdezte a diszciplína legjobb szakembereit.  Az algebrai geometria a geometriai alakzatok közötti kapcsolatok struktúráit vizsgálja. Grothendieck-nek köszönhetően integrálta az algebra… Tovább »

Dienes Zoltán Pál életet lehelt a matematikatanításba, s lényegében erre az egy ügyre tette fel életét. Noha ő maga messze nem volt együgyű. Elméleti matematikus és világutazó; költő és kutató; de mindenekelőtt zseniális oktató és mindenekfelett hiperkreatív elme. Most, hogy akadémikusaink új alapokra kívánják helyezni a tantárgyak tanítását, érdemes megidéznünk a matematika ama „reformkorát”, amelynek… Tovább »