Tudomány

Lovász Lászlót a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) 2007 januárjától elnökének választotta. Számos díja közül kiemelkedik a matematikusok Nobel-díjaként számon tartott Wolf-díj (1999). Staar Gyula: Legutóbb mikor törted a fejed matematikai problémán? Emlékszel az időpontra? Lovász László: Hogyne emlékeznék! Idefelé jövet a Természet Világa szerkesztőségébe, a Kossuth Lajos utcában vártam az autóbuszra. Ott volt időm gondolkozni. S.Gy.: Min töprengtél? L.L.: A… Tovább »

Gimes Júlia beszélgetése Lovász László matematikussal Készülve erre a beszélgetésre sok mindent elolvastam Önről, és úgy érzem, hogy Ön körül minden olyan tökéletes: van egy működő családja négy gyerekkel, nem vált el egyszer sem, pályája igen sikeres, hiszen egyike a világ legnagyobb ma élő matematikusainak. Mit gondol, ez a tökéletesség nem irritálja a környezetét, kollégáit,… Tovább »

Lovász László matematikus Mindentudás Egyeteme előadásának (2003) első része itt, második része itt olvasható. IV. A bizonyítás új fogalma A bizonyítás a matematika lelke, a görög tudomány talán legfontosabb alkotása. Mégis, az iskolai matematikatanításból sokszor kimarad. Még egyetemi hallgatók is gyakran nem értik, miért van rá szükség: „Elhisszük mi a tanár úrnak, minek azt bizonygatni.” (Remélem, ez… Tovább »

Mindentudás Egyeteme, 2003. Lovász László matematikus előadásának első része itt olvasható. 2. Primtesztelés és -faktorizáció Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük prímnek, de utána aztán sok példát látunk: 2, 3, 5, 7, 11, 13 stb. Azokat a természetes számokat, melyek nem prímek,… Tovább »

Az MTA leköszönő elnöke, Pálinkás József a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át Lovász Lászlónak, az MTA 20., 2014. május 6-án megválasztott új elnökének.  ... Tovább »

Mindentudás Egyeteme, 2003. I. Bevezetés A számítógépek a 20. század igazi forradalmát jelentik. Az elmúlt évszázad második felét szokás „atomkorszakként” emlegetni; azonban pontosabb leírás volna a „számítógépek korszaka”. Akár egy évnyi előadássorozatot is össze lehetne állítani a számítógépek, az információs technológia hatásáról a kultúra és a tudomány különböző területein. Ez az előadás csak a matematika… Tovább »

    “A kiemelkedően eredményes kutatók hazatérésének, illetve itthon maradásának elősegítése mellett a Lendület azért is fontos, mert általa láthatóbbá válik, hogy Magyarországon is világszínvonalú kutatás folyik” – méltatta a program jelentőségét az MTA Székházában tartott eredményhirdetésen Lovász László.... Tovább »

 A 2000-ben megjelent mélyinterjú első része itt, második része itt, harmadik része itt olvasható. Staar Gyula: Húsz éve indítottátok útjára az azóta is megjelenő, világszerte ismertté vált angol nyelvű folyóiratot, a Combinatoricát, magyar matematikus szerkesztőkkel, Budapesten. Kíváncsi lennék, hogyan bírjátok a versenyt a jobb kondíciójú nyugati folyóiratokkal. Milyen harcokat kell megvívnotok a lap fenntartásáért? Lovász László: Hosszú ennek a… Tovább »

A 2000-ben megjelent mélyinterjú első része itt, második része itt olvasható. Staar Gyula: A Természet Világa Matematika különszámában Erdős Pál kedves megjegyzését idézted egy sejtéssel kapcsolatban: „Soha senkit nem irigyeltem tétel miatt, de téged most irigyellek ezért a sejtésért.” Cikkedben azt írod, hogy a sejtések megfogalmazását az eredményekkel azonos szinten kell értékelni. Nem túl merész ez a kijelentés?… Tovább »

A 2000-ben készült mélyinterjú első része itt olvasható. Lovász László: Nagyon fontosnak tartom a matematikának és a tudományunkon kívüli intelligenciának a viszonyát. Itt rosszabb a helyzet, mint kellene. Ezt már a matematikus közösség is kezdi fölismerni. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk arra, hogy érthetően elmagyarázzuk a nagyközönségnek: a matematika él, létezik, kiszakíthatatlanul benne foglaltatik mindennapjainkban. Amikor… Tovább »