Tudomány

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében a Petőfi Irodalmi Múzeumban az MTA elnöke és evangélikus teológus beszélgetett az európiai kultúra lehetőségeiről. Moderátor: Szabó B. András... Tovább »

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója, az MTA elnöke 1948-ban született Budapesten. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet.  Tudományos pálya Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait…. Tovább »

Staar Gyula 2009. Az interjú első része itt olvasható. L.L: Korunk matematikájának említésre méltó új fejleménye, hogy megnőtt azon területeinek száma, melyeket jelentős mértékben alkalmaznak gyakorlati problémákra. Valaha az alkalmazott matematika kifejezés csaknem azonos volt a differenciálegyenletek elméletével, talán még a numerikus analízist és a statisztikát sorolták ide. A tudományos kutatás robbanásszerű kiteljesedése a 20…. Tovább »

Staar Gyula, 2009. A 2009 őszén Budapesten rendezett tudósok világtalálkozójára, a World Science Forumra „12 tudós a 21. századról” címmel kiadvány készült, melyben neves magyar és külföldi tudósok osztják meg gondolataikat a tudományterületük előtt álló kihívásokról. Ez a cikk a kötetbe szánt interjú bővített változata, és a „Fazekas, ELTE, Microsoft, IMU” címmel megjelent interjú folytatásának is… Tovább »

MindenTudás Egyeteme, 2008. III. Véletlen gráfok és a sznobizmus Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdték meg… Tovább »

 ... Tovább »

I. Bevezető a gráfokról A Mindentudás Egyetemének sok előadása foglalkozott már hálózatokkal (matematikai nevükön gráfokkal). A legutóbbi két előadásban Vicsek Tamás és Kertész János a tudomány, technika és társadalom legkülönbözőbb területein megtalálható hálózatokat vizsgálta. Itt az ideje, hogy a matematikus szemével, általánosan is megnézzük ezeket a nagy hálózatokat. Első ábránkat akár egy gráfelméleti tankönyvből is vehetnénk. Egy… Tovább »

“A problémájával keressen fel egy matematikust” Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot – a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban? Lovász László: Mindenképpen jó – ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat…. Tovább »

  Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként”… Tovább »

Az első rész itt olvasható. Staar Gyula: 2006. augusztus 23-án röppent világgá a hír, hogy a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Madridban megtartott 25. kongresszusán 2007 januárjától a szervezet elnökévé választottak. Szívből gratulálok, olyan megnyugtató ez, hogy felőled mindig jó hírek érkeznek. (A madridi IMU kongresszusról itt látható videó, Lovász László a 22. perctől kezdve szerepel)…. Tovább »