Tudomány

MindenTudás Egyeteme, 2008. III. Véletlen gráfok és a sznobizmus Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdték meg… Tovább »

 ... Tovább »

I. Bevezető a gráfokról A Mindentudás Egyetemének sok előadása foglalkozott már hálózatokkal (matematikai nevükön gráfokkal). A legutóbbi két előadásban Vicsek Tamás és Kertész János a tudomány, technika és társadalom legkülönbözőbb területein megtalálható hálózatokat vizsgálta. Itt az ideje, hogy a matematikus szemével, általánosan is megnézzük ezeket a nagy hálózatokat. Első ábránkat akár egy gráfelméleti tankönyvből is vehetnénk. Egy… Tovább »

“A problémájával keressen fel egy matematikust” Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot – a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban? Lovász László: Mindenképpen jó – ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat…. Tovább »

  Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként”… Tovább »

Az első rész itt olvasható. Staar Gyula: 2006. augusztus 23-án röppent világgá a hír, hogy a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Madridban megtartott 25. kongresszusán 2007 januárjától a szervezet elnökévé választottak. Szívből gratulálok, olyan megnyugtató ez, hogy felőled mindig jó hírek érkeznek. (A madridi IMU kongresszusról itt látható videó, Lovász László a 22. perctől kezdve szerepel)…. Tovább »

Gimes Júlia beszélgetése Lovász László matematikussal Készülve erre a beszélgetésre sok mindent elolvastam Önről, és úgy érzem, hogy Ön körül minden olyan tökéletes: van egy működő családja négy gyerekkel, nem vált el egyszer sem, pályája igen sikeres, hiszen egyike a világ legnagyobb ma élő matematikusainak. Mit gondol, ez a tökéletesség nem irritálja a környezetét, kollégáit,… Tovább »

Lovász László matematikus Mindentudás Egyeteme előadásának (2003) első része itt, második része itt olvasható. IV. A bizonyítás új fogalma A bizonyítás a matematika lelke, a görög tudomány talán legfontosabb alkotása. Mégis, az iskolai matematikatanításból sokszor kimarad. Még egyetemi hallgatók is gyakran nem értik, miért van rá szükség: „Elhisszük mi a tanár úrnak, minek azt bizonygatni.” (Remélem, ez… Tovább »

Mindentudás Egyeteme, 2003. Lovász László matematikus előadásának első része itt olvasható. 2. Primtesztelés és -faktorizáció Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük prímnek, de utána aztán sok példát látunk: 2, 3, 5, 7, 11, 13 stb. Azokat a természetes számokat, melyek nem prímek,… Tovább »

Mindentudás Egyeteme, 2003. I. Bevezetés A számítógépek a 20. század igazi forradalmát jelentik. Az elmúlt évszázad második felét szokás „atomkorszakként” emlegetni; azonban pontosabb leírás volna a „számítógépek korszaka”. Akár egy évnyi előadássorozatot is össze lehetne állítani a számítógépek, az információs technológia hatásáról a kultúra és a tudomány különböző területein. Ez az előadás csak a matematika… Tovább »