Tudomány

Alighanem az állatok domesztikálásának legizgalmasabb fejezete arról szól, hogyan került mellénk későbbi barátunk, a kutya. A közelmúlt kutatásai sok mindent felderítettek a kutyák származásáról: például, hogy genetikai állományuk nagymértékben azonos a szürke farkasokéval (Canis lupus), ezért feltételezhető, hogy őseik maguk is farkasok lehettek. Ez azonban nem ad választ a háziasítás pontos idejére, sem arra, hány… Tovább »

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a világon elsőként vizsgálta, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A Science hasábjain megjelenő,… Tovább »

Az ELTE Etológia Tanszékén a hetvenes években paradicsomhalakkal kezdtük etológiai vizsgálatainkat, mert akkor ez az állat egyszerűnek és laboratóriumi vizsgálatra alkalmasnak tetszett. Nem is csalódtunk benne, sikerült viselkedésének számos fontos elemét leírni és a mögöttük álló etológiai mechanizmusokat kideríteni. Több mint egy évtizede tértünk át bonyolultabb állatok: a nyulak és kutyák viselkedésének vizsgálatára. Egy tanszék… Tovább »

A viselkedésökológiai definíció szerint a szociális interakció két azonos fajhoz tartozó egyed között zajló társas tevékenység, melynek pozitív hatása van az egyedek túlélésére (Székely et al., 2010). Ez a megközelítés feltételezi, hogy a társas viselkedések erős szelekció alatt állnak, és az evolúció során úgy alakultak ki, hogy növeljék az egyedek túlélési valószínűségét. Funkcionális szinten sokféle… Tovább »

A viselkedésökológiai definíció szerint a szociális interakció két azonos fajhoz tartozó egyed között zajló társas tevékenység, melynek pozitív hatása van az egyedek túlélésére (Székely et al., 2010). Ez a megközelítés feltételezi, hogy a társas viselkedések erős szelekció alatt állnak, és az evolúció során úgy alakultak ki, hogy növeljék az egyedek túlélési valószínűségét. Funkcionális szinten sokféle… Tovább »

Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és kulturális evolúció kérdései. Mindezek mellett jelentős szépirodalmi munkássága is. Az akadémia rendes tagja, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. 1935-ben született Budapesten, 1958-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kutatóvegyészként. 1965-ben védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1970-ben lett a biológiai tudományok doktora. Miért döntött úgy,… Tovább »

Csányi Vilmos világhírű etológus, ismeretterjesztő nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Kiadója új könyvével, az Íme az ember című kiadvánnyal köszöntötte, amely humánetológiai nézőpontból mutatja be az embert, az állatvilág részeként, evolúciós fejlődésen keresztül. A tudós nyolcvanévesen, a kognitív etológia megalapozása után sem pihen: most éppen a mesterséges intelligencia elterjedésének következményeiről ír regényt.  Amikor elkezdtünk kutyákkal dolgozni,… Tovább »

Mindig valami izgalmas dologba fogott, majd amikor úgy látta, hogy megtalálta, amit keresett, másik izgalmas dolog után nézett a 80 éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, aki pályája mérföldköveiről beszélt az MTI-nek.  “Voltam biokémikus, enzimek, fehérjék szabályozásával foglalkoztam, molekuláris biológiával, amikor ezzel egy bizonyos szintre eljutottam, akkor váltottam. Gondoltam, hogy idegbiokémiával foglalkozom, de aztán… Tovább »