Tudomány

IPM 2008. A cikk előző része itt olvasható. Az elfeledett agy és az elfeledett gliasejtek Albert Einstein halála után 30 évvel Harvey végül engedelmeskedik. 1983. tavaszán elküld néhány agydarabot Marian Diamond professzornak, a kaliforniai Berkeley Egyetem neuroanatómusának. Ő észreveszi, hogy a bal alsó fali lebeny különlegesen magas számban tartalmaz gliasejteket. Ezek a sejtek alkotják az… Tovább »

 ... Tovább »

Az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – vont párhuzamot lapunknak Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, Széchenyi-díjas tudós szerint napjainkban agyunk sosem látott terhelésnek van kitéve. Év elején hirdették meg a tizenkétmilliárd forintos Nemzeti… Tovább »

Merész tudósok elméjében megfordult az az ötlet, hogy agyunkban akár egy Leonardo is rejtőzhet, vagy épp Mozart írhatja csendes kottáit. Csak azért nem tudunk róla, mert odabent erős cenzúrázás folyik – mindaddig, amíg ezt ki nem kapcsolja egy agyat átalakító betegség, vagy néhány elektromágneses hullám. A savant szindrómásokra jellemző képlet: egy vagy néhány különleges tehetség,… Tovább »

Egy új kutatás szerint a futballisták intelligensebbek az átlagnál, sőt a sok gólt szerzők okosabbak, mint a kevesebb találatot elérők. Miroslav Klose, minden idők legeredményesebb vb-játékosa – 16 gólos csúccsal A közhiedelem alapvetően „egyszerűbbnek” tekinti a sportolókat, kiváltképpen a futballistákat, sokan mondják, hogy elég csak egy velük készült interjút meghallgatni. A következő kutatás ennek erősen ellentmond. Az… Tovább »