Tudomány

Tibeti misztériumok

Megtalálhatjuk-e az egyes hagyományok túlvilágképeiben a halálközeli élmények motívumait? Nem lehet-e, hogy a különféle túlvilág-képek maguk is halálközeli élményekből származnak, vagy legalábbis ez a fő forrásuk? Delokok – halálból visszatértek Egy különös jelenség, melyet nyugaton alig ismernek, de a tibetiek annál inkább: a delok. Ez azt jelenti: „a halálból visszatért”; olyan ember, aki látszólag meghalt,… Tovább »

A trauma árnyékában – borderline személyiségzavar 2.

Az első rész itt olvasható. A legtöbb borderline életút traumák közepette veszi kezdetét. Az elhagyott, elhanyagolt vagy épp kezelhetetlen gyermek már első kötődésében csalódik. Később óriási reménnyel, de törékeny bizalommal kezd újabb és újabb kapcsolatokat, s az események legtöbbször úgy alakulnak, hogy végül az első trauma fájdalmát elevenítik fel. Van-e ebből kiút, amely nem kifelé vezet… Tovább »

Határeseti esetek – borderline személyiségzavar

Mindenkiben élt egyszer egy ideálisan szerető lény képzete, amely lassan tovatűnt, átadva a helyét a valós embereknek, akik szeretnek, ugyanakkor elvárásokat is támasztanak, viszonzást várnak, és nem mindig elérhetőek. Sokan egészen jól együtt tudnak élni az emberi érzelmek e változásaival, úgy érzik, attól ők még ugyanazok maradnak. Másokban nem halványul a szeretet-őskép, feltétlenségre vágynak, s… Tovább »

Játékosítottad már az életed?

Agyunknak a játék adja meg azt a kihívás- és örömdózist, amelytől legjobb formáját érheti el. S ma a játék egyre inkább határok nélküli: az oktatás, a munka, az egészség- és környezetvédelem elkezdenek játék-álruhát ölteni, hogy avatarjaink kalandozásaiból olykor visszarántsanak minket a valóságba.  A játék ember-voltunk lényege: kevesen merték ezt állítani, köztük a holland kultúrtörténész, Johan… Tovább »

Nevetni bolondulásig – 2. rész

Valódi adu az evolúciós versenyben  Melyek a nevetés okai? Nehéz eldönteni, mivel a nevetés eredete jórészt tudattalan. És a nevetés célja? Van-e egyáltalán – vagy a nevetés öncélú? Az evolúciós elméletek szerint kellett, hogy legyen valamilyen funkciója a nevetésnek, ezért szelektálódhatott – miként a többi magatartás is. A nevetésben részt vevő ősi agyterületek (pl. jutalmazó… Tovább »

Nevetni bolondulásig 1.

IPM 2005. július „A nevetés az ember sajátja” – írta Rabelais a Gargantuában, mintegy visszhangozva Arisztotelészt, aki úgy vélekedett, hogy az élőlények közül egyedül az ember tud nevetni. Tévedtek volna? És vajon azt tudjuk-e már, hogy miért is nevetünk? Évente 6205-ször nevetünk: egy felnőtt egy nap alatt átlagosan 17-szer nevet. Ez persze semmi a gyerekek… Tovább »

Brandwashing – agyra tervezett reklámok

Lehet-e úgy az agy igényeire szabni a hirdetéseket, mint ahogy egy öltönyt a test méreteihez? Ma már láthatjuk, hogy egy plakát, képsor vagy filmelőzetes miféle aktivitást kelt az agyban, sőt hogy ez az aktivitás mit tükröz: látszik például, mikor vagyunk benne minden idegszálunkkal a történetben, és mikor kezdünk tanakodni a távirányító vagy a „tovább” gomb… Tovább »

A savantok igézete

Merész tudósok elméjében megfordult az az ötlet, hogy agyunkban akár egy Leonardo is rejtőzhet, vagy épp Mozart írhatja csendes kottáit. Csak azért nem tudunk róla, mert odabent erős cenzúrázás folyik – mindaddig, amíg ezt ki nem kapcsolja egy agyat átalakító betegség, vagy néhány elektromágneses hullám. A savant szindrómásokra jellemző képlet: egy vagy néhány különleges tehetség,… Tovább »

Brainman – a savant-szindróma

A savant tehetség kibontakozása szinte természetfelettinek tűnik, eredete viszont sokkal inkább a természetet ért sérülés, trauma és a képességek nagy részének hiánya avagy elvesztése. Daniel Tammet vagyok, autista savant – kezdi előadását a TED.com-on a dokumentumfilmek hőse, többszörös bestseller-író és számolóművész. Furcsa érzés támad a nézőben, aki nem így képzel el egy autistát. Sokkal inkább… Tovább »

Mitől gyorsul az idő?

Lassan kezdődik, gyorsan végződik, mi az? Maga az élet. De miből ered ez az érzés, hogy a lapok egyre gyorsabban peregnek életünk könyvében? Tehetünk-e valamit, hogy az időt lelassítsuk? Legalábbis, amikor szeretnénk. Például, hogy ne érezzük úgy: az imént még épp hogy csak tavasz volt, és íme, már megint zörögnek a sárga levelek. A fordítottja,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!