Tudomány

A magukat (olykor) furcsa emberekként beállító matematikusok (olykor) versengő közösségéből kiemelkedik Lovász László. Mivel benne, ahogy kollégái mondják, egyvalami furcsa: hogy kedves és normális. Lovász László Lovász világszerte közkedvelt matematikus – az ELTE professzora szülőföldjén, egy sor magyar és nemzetközi díj birtokosa, többek között a Bolyai-, a Gödel-, a Knuth-, a Kyoto-, a Széchenyi- és… Tovább »

A korábbinál sokkal kedvezőbb időkorláttal rendelkező algoritmust talált egy nevezetes számítási feladatra, a gráfizomorfizmus-problémára Babai László akadémikus, a Chicagói Egyetem tanára. A matematikusok által nagy érdeklődéssel és izgalommal fogadott hír tudományos hátterét Rónyai Lajos akadémikus foglalta össze. Az elmúlt hetekben szárnyra kapott a hír a számításelmélet iránt érdeklődők körében: Babai László professzor áttörést jelentő eredményt… Tovább »

Napok óta izgalomban tartja a matematikusokat egy felfedezés, amely a számítógép-tudományban hoz jelentős előrelépést. Abban a tudományágban, amely az információfeldolgozó gépek tervezésének és működtetésének elméleti, matematikai alapjaival foglalkozik. Egy magyar kutató, a Chicagói Egyetemen tanító Babai László olyan algoritmust alkotott, ami megoldást ad egy régi problémára, a gráfizomorfizmus-problémára. Babai László matematikus A megoldással mélyebben megérthetjük a számítástudomány… Tovább »

  Mindig szerettem a fizikát, a középiskolában jó fizikai feladatmegoldó voltam, az egyetemen érdeklődéssel hallgattam a fizika előadásokat, máig is szívesen veszek kézbe egy-egy fizika könyvet. Nem mondhatnám, hogy minden matematikus így van ezzel; a matematikusok közül sokan nem szeretik a fizikát. Zavarja őket a pontatlanság, az, hogy a fogalmak egy részét definiáljuk (ahogyan az… Tovább »

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója, az MTA elnöke 1948-ban született Budapesten. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet.  Tudományos pálya Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait…. Tovább »

I. Bevezető a gráfokról A Mindentudás Egyetemének sok előadása foglalkozott már hálózatokkal (matematikai nevükön gráfokkal). A legutóbbi két előadásban Vicsek Tamás és Kertész János a tudomány, technika és társadalom legkülönbözőbb területein megtalálható hálózatokat vizsgálta. Itt az ideje, hogy a matematikus szemével, általánosan is megnézzük ezeket a nagy hálózatokat. Első ábránkat akár egy gráfelméleti tankönyvből is vehetnénk. Egy… Tovább »

“A problémájával keressen fel egy matematikust” Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot – a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban? Lovász László: Mindenképpen jó – ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat…. Tovább »

Lovász Lászlót a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) 2007 januárjától elnökének választotta. Számos díja közül kiemelkedik a matematikusok Nobel-díjaként számon tartott Wolf-díj (1999). Staar Gyula: Legutóbb mikor törted a fejed matematikai problémán? Emlékszel az időpontra? Lovász László: Hogyne emlékeznék! Idefelé jövet a Természet Világa szerkesztőségébe, a Kossuth Lajos utcában vártam az autóbuszra. Ott volt időm gondolkozni. S.Gy.: Min töprengtél? L.L.: A… Tovább »

Lovász László, a kombinatorika és számítógép-tudomány nemzetközi hírű szaktekintélye 1948-ban született Budapesten. Már az általános iskola végén elköteleződött a matematika tudománya mellett. Egyik példaképének a 18. századi svájci matematikust, Leonhard Eulert tekintette. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta. Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott kivételes tehetsége, sorra nyerte a jelentősebb tanulmányi versenyeket, a… Tovább »

Írásom utolsó és szükségszerűen valamivel technikaibb részében azt szeretném megmutatni, mennyit veszíthetünk, ha a matematikai különböző részei közötti szakadékokat hagyjuk elmélyülni, és mennyit nyerhetünk, ha megpróbálunk föléjük hidakat verni. Végtelen és véges A matematikai gondolkodás egyik csúcsteljesítménye a végtelenség és folytonosság fogalmának megragadása. A halmazelmélet és analízis a matematika központi területei. A véges (diszkrét) matematika… Tovább »