Tudomány

Neurobic

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan… Tovább »

Vállalhatatlan vágyak

Hogyan születik a pedofil? Úgy, hogy már a sejtjeiben ott hordozza későbbi sorsát? Vagy éppen a mostoha sors alakítja oly módon hormon- és idegrendszerét, hogy abban elfogadhatatlan vágyak keletkezzenek? Mindez sokáig rejtély volt. Ahogy az is, hogyan rejtőzködhetnek akár évtizedekig a súlyos visszaéléseket elkövető pedofilok.  Biológiai gyökerek? A WHO a pedofíliát a pszichiátriai betegségek közé… Tovább »

A legújabb magyar agykutatás a kutyák beszédértéséről (videóval)

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a világon elsőként vizsgálta, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A Science hasábjain megjelenő,… Tovább »

Funkcionális MRI az agykutatásban – mítosz és valóság (video)

“Ausztrál tudósok kimutatták, hogy a gyermeküket rendszeresen pelenkázó apák agyi aktivitása…” – és a kevésbé figyelemfelkeltő címmel bevezetett MRI kíséletekről szóló beszámolók sokszor keltenek zavart az idegtudományban járatos szakemberekben is. Reményeim szerint az idegrendszeri MRI mérések és kutatások módszertani hátterének, illetve néhány vizsgálat eredményének ismertetése a technológiában rejlő potenciál érzékeltetése mellett kirajzolja annak határait is.... Tovább »

Funkcionális MRI az agykutatásban – mítosz és valóság (video)

“Ausztrál tudósok kimutatták, hogy a gyermeküket rendszeresen pelenkázó apák agyi aktivitása…” – és a kevésbé figyelemfelkeltő címmel bevezetett MRI kíséletekről szóló beszámolók sokszor keltenek zavart az idegtudományban járatos szakemberekben is. Reményeim szerint az idegrendszeri MRI mérések és kutatások módszertani hátterének, illetve néhány vizsgálat eredményének ismertetése a technológiában rejlő potenciál érzékeltetése mellett kirajzolja annak határait is.... Tovább »

Mit mondhat nekünk az idegtudomány a borkészítésről?

„Az agyban van egy öröm- és kielégültségérzés központ, amelyben számos, az ön- és fajfenntartás szempontjából fontos tevékenység – például a táplálkozás, a szex, a siker – dopamint szabadít fel, ezáltal hoz létre örömérzetet. Ezzel az ember sajnos megtanult visszaélni, rájött, hogy számos kábítószer és az alkohol is dopamint szabadít fel ezen az agyterületen, s így… Tovább »

Forradalmi változások az agykutatásban – új TV-sorozat

Forradalmi változások az agykutatásban – új TV-sorozat (a teljes 1. adás videója) Friderikusz Sándor műsorvezetésével új, havonta jelentkező sorozat indul, amely – a genetikával foglalkozó múlt évi műsorokhoz hasonlóan – forradalmi változások előtt álló témával, az aggyal és működésével foglalkozik. Hogy milyen bonyolult és érdekes területről van szó, annak érzékeltetésére néhány adat: – A nagyobb… Tovább »

A trauma árnyékában – borderline személyiségzavar 2.

Az első rész itt olvasható. A legtöbb borderline életút traumák közepette veszi kezdetét. Az elhagyott, elhanyagolt vagy épp kezelhetetlen gyermek már első kötődésében csalódik. Később óriási reménnyel, de törékeny bizalommal kezd újabb és újabb kapcsolatokat, s az események legtöbbször úgy alakulnak, hogy végül az első trauma fájdalmát elevenítik fel. Van-e ebből kiút, amely nem kifelé vezet… Tovább »

A savantok igézete

Merész tudósok elméjében megfordult az az ötlet, hogy agyunkban akár egy Leonardo is rejtőzhet, vagy épp Mozart írhatja csendes kottáit. Csak azért nem tudunk róla, mert odabent erős cenzúrázás folyik – mindaddig, amíg ezt ki nem kapcsolja egy agyat átalakító betegség, vagy néhány elektromágneses hullám. A savant szindrómásokra jellemző képlet: egy vagy néhány különleges tehetség,… Tovább »

Mire gondol, amikor nem gondolkodik?

“Belső pasziánsz”, avagy az agy alapértelmezett üzemmódja Agyunk akkor is gőzerővel dolgozik, amikor mi pihenünk. Az ekkor aktívvá váló agyterületeket többnyire az ábrándozással hozzák összefüggésbe, sokak szerint ez csak a jéghegy csúcsa.  1953-ban Louis Sokoloff fizikus (Pennsylvania Egyetem, Philadelphia) felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!