Tudomány

Steven Pinker: Az erőszak mítosza (TED előadás)

Steven Pinker feltérképezi az erőszak hanyatlásának jeleit a Bibliai időktől napjainkig, és amellett érvel, hogy talán illogikusnak, sőt obszcénnak tűnhet, látva Irakot és Dárfúrt, de manapság fajunk létezésének legbékésebb időszakában élünSteven Pinker feltérképezi az erőszak hanyatlásának jeleit a Bibliai időktől napjainkig, és amellett érvel, hogy talán illogikusnak, sőt obszcénnak tűnhet, látva Irakot és Dárfúrt, de… Tovább »

És amikor a polip mindent egyszerre csinál, olyankor mire gondol? Hát… valami másra.

Intelligensebb-e a polip a maga “9 agyával”? „Igen is, nem is”, mondja Anne-Sophie Darmaillacq etológus (Caen-i Egyetem), a lábasfejűek, a polipokat is tartalmazó puhatestű-osztály szakértője. Hogy miért nem? Mert valójában „a polipnak csak egy olyan agya van, amely megfelel a miénknek: a ’központi agy’, amely 220 millió összeköttetést foglal magában, s a fej egy porcos… Tovább »

A tudomány eretnekje

Üldözött eretnekje nemcsak valamely vallásnak lehet. A tudománynak is. Mint amilyen Rupert Sheldrake. A hitehagyott hívő tudós szerint a tudományos világkép tudománytalan alapokon nyugszik: olyan dogmákon, amelyek a felvilágosult, modern ember téveszméi. A tudomány dogmái persze hallgatólagosak. Létezésükre leginkább akkor derül fény, amikor a tudomány kiveti magából a megmagyarázhatatlant, főként pedig az ennek magyarázatára tett… Tovább »

A tudomány eretnekje

Üldözött eretnekje nemcsak valamely vallásnak lehet. A tudománynak is. Mint amilyen Rupert Sheldrake. A hitehagyott hívő tudós szerint a tudományos világkép tudománytalan alapokon nyugszik: olyan dogmákon, amelyek a felvilágosult, modern ember téveszméi. A tudomány dogmái persze hallgatólagosak. Létezésükre leginkább akkor derül fény, amikor a tudomány kiveti magából a megmagyarázhatatlant, főként pedig az ennek magyarázatára tett… Tovább »

Honnan ered a matematika?

Legtöbbünk számára a matematika csak az iskolában központi kérdés, másutt a peremre szorul, mint egy való élettől elrugaszkodott, az alapszinten túl felfoghatatlanul elvont tudomány. Építményének magasságait inkább csodáljuk, mint szeretjük, s a felsőbb emeletek lakóit misztikus lényeknek érezzük, mivel nem osztozunk gondolataikban. Van-e egyáltalán szilárd talaja e matematikai építménynek, vagy csak lebeg a semmiben? És… Tovább »

Hogyan színezte ki az evolúció a pávaszemes gyíkot? A biológiától a matematikáig

Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a “kódfejtő” Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira. Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik… Tovább »

A kutya ellopta a pillantásunkat

Alighanem az állatok domesztikálásának legizgalmasabb fejezete arról szól, hogyan került mellénk későbbi barátunk, a kutya. A közelmúlt kutatásai sok mindent felderítettek a kutyák származásáról: például, hogy genetikai állományuk nagymértékben azonos a szürke farkasokéval (Canis lupus), ezért feltételezhető, hogy őseik maguk is farkasok lehettek. Ez azonban nem ad választ a háziasítás pontos idejére, sem arra, hány… Tovább »

A legújabb magyar agykutatás a kutyák beszédértéséről (videóval)

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a világon elsőként vizsgálta, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A Science hasábjain megjelenő,… Tovább »

Szemenszedett hazugságok

IPM 2014. október  Aligha születtünk két lábon járó hazugságvizsgálónak. De ne is bánjuk. Ha átlátnánk a temérdek hazugságon, amelyet naponta hallunk, az élet éppolyan elviselhetetlen volna, mint ha mindig és csakis az igazat, avagy őszinte véleményünket mondanánk. Úgy, mint Kosztolányi Becsületes Városának lakói az egyik Esti Kornél-novellában. Az elbeszélő tudja, hová érkezett, mégis, amerre csak… Tovább »

A szuperbaktériumot az ember tenyészti ki

Kolbert András írása   A világ egyik legijesztőbb problémáját, a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumokat kutatva világszínvonalú, de pofonegyszerű módszert talált ki Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, a Bolyai-díj 2015-ös nyertese, aki ma is olyan kérdésekre keres válaszokat, amelyeket a nagymamája is megértene. A magyar Nobelként is emlegetett díjról, a felfedezés fontosságáról és… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!