Lovász László Kyoto-díjas matematikus – kisfilm 2010-ből
... Tovább »
A harmadik évezred képlete
Maroknyi adatból felderíteni a teljes igazságot, ez a tudósok, a nyomozók és a paranoiások álma. Utóbbiak egyike matematikai alapokra helyezi téveszméjét, és hozzáképzel egy 18. században élt lelkész-matematikust, a maga mágikus képletével, hogy igazságát megtámogassa. Ez a 20. századi Don Quijote azonban a 21. század tudományának forradalmát vetíti előre… Őrületben a rendszer Mekkora a valószínűsége… Tovább »
Egy diszkrét matematikus III.
A 2000-ben megjelent mélyinterjú első része itt, második része itt olvasható. Staar Gyula: A Természet Világa Matematika különszámában Erdős Pál kedves megjegyzését idézted egy sejtéssel kapcsolatban: „Soha senkit nem irigyeltem tétel miatt, de téged most irigyellek ezért a sejtésért.” Cikkedben azt írod, hogy a sejtések megfogalmazását az eredményekkel azonos szinten kell értékelni. Nem túl merész ez a kijelentés?… Tovább »
Lovász László: Egységes tudomány-e a matematika? 2. rész: A matematikai tevékenység új formái
A matematikai kutatás hagyományos, 2500 éves paradigmája a következő: az ember definiál egy fogalmat, kimond róla egy tételt, majd azt bebizonyítja. Talán kevésbé elismert, de nem kevésbé régi tevékenység algoritmusok tervezése. Hogy ennek igazán klasszikus voltát lássuk, idézzük fel, hogy Euklidész leír egy olyan algoritmust, mely két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámítására szolgál, és… Tovább »
Lovász László – portré a pályatársak tükrében
Arcképvázlatok Lovász László Wolf-díjas matematikusról Hét kiváló matematikus vall arról: milyennek ismerték meg Lovász Lászlót? REIMAN ISTVÁN ny. egyetemi docens – Lovász László szavával Ön vezette a „szuperszakkört” a matematikai diákolimpiára igyekvő középiskolás csapatunknak. Hogyan készült ezekre a foglalkozásokra? – Nagyon alaposan és komoly munkával. Az ország legjobb diákjai vettek részt a szakkörön, ezért típusfeladatokkal… Tovább »
Erdős Pál esete a galambokkal
Jakabffy Éva, IPM, 2013. Agyunk remek valószínűség-számítógép, ezáltal rendelkezik a gépek számára ma még elérhetetlen tárgy-, arc- és beszédfelismeréssel. Néhány döntésünkben viszont statisztikai analfabétáknak bizonyulunk. Olykor a gondolkodás hiánya, máskor épp a túlgondolás miatt. A világgal kapcsolatos ismereteink hézagosak, de ott, ahol nincs adatunk, vagy emléknyomaink elhalványultak, többnyire mégsem ürességet látunk. Agyunk a bizonytalan helyeket… Tovább »
