Tudomány

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusok megosztva kapták meg a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet a matematika Nobel-díjának is neveznek. Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh (Kurdisztán, Olaszország. Németország, India) A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda 40 évesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért…. Tovább »

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy “A matematika aktuális problémái” címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban. Előadás kezdete: 4,30-tól .... Tovább »

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…” Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa „A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya… Tovább »

Nagyon nagy gráfok A tudomány és a technika világában igen sok struktúrát, jelenséget írunk le hálózattal, matematikai kifejezéssel, gráffal, és ezek a gráfok igen nagy méretűek tudnak lenni. Lássunk néhány példát! Az internet talán a leglátványosabb – és különösen érdekes abból a szempontból, hogy teljes mértékben ember alkotta objektum. Igazából az internet leírásához különböző gráfokat… Tovább »

Nagy öröm érte a magyar matematikai közösséget: Szemerédi Endre Abel-díjat kapott! A díjat 2003 óta évente adományozza a Norvég Tudományos Akadémia a matematika területén elért kimagasló életmű jutalmaként. A díj névadója Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802–1829). Mivel matematikából nincs Nobel-díj, a norvég kormány a díj összegét a Nobel-díjhoz hasonlóan állapította meg, és a Nobel-díjhoz… Tovább »

Tudod, a múltkor nagyon meglepődtem – mesélte nemrégiben séta közben egy antikvárius, aki matematikusként kezdte a pályáját, és még mindig lelkesedik, ha megoldandó feladatba botlik. – Társaságban, vacsora közben kaptuk a problémát az ország egyik vezető matematikusával, én rögtön elkezdtem hangosan elemezni, közben biztos voltam benne, hogy messze előttem jár, de hirtelen megállított: „Ne haragudj, te sokkal… Tovább »

  Mindig szerettem a fizikát, a középiskolában jó fizikai feladatmegoldó voltam, az egyetemen érdeklődéssel hallgattam a fizika előadásokat, máig is szívesen veszek kézbe egy-egy fizika könyvet. Nem mondhatnám, hogy minden matematikus így van ezzel; a matematikusok közül sokan nem szeretik a fizikát. Zavarja őket a pontatlanság, az, hogy a fogalmak egy részét definiáljuk (ahogyan az… Tovább »

MindenTudás Egyeteme, 2008. III. Véletlen gráfok és a sznobizmus Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdték meg… Tovább »