Tudomány

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…” Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa „A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya… Tovább »

Nagyon nagy gráfok A tudomány és a technika világában igen sok struktúrát, jelenséget írunk le hálózattal, matematikai kifejezéssel, gráffal, és ezek a gráfok igen nagy méretűek tudnak lenni. Lássunk néhány példát! Az internet talán a leglátványosabb – és különösen érdekes abból a szempontból, hogy teljes mértékben ember alkotta objektum. Igazából az internet leírásához különböző gráfokat… Tovább »

Nagy öröm érte a magyar matematikai közösséget: Szemerédi Endre Abel-díjat kapott! A díjat 2003 óta évente adományozza a Norvég Tudományos Akadémia a matematika területén elért kimagasló életmű jutalmaként. A díj névadója Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802–1829). Mivel matematikából nincs Nobel-díj, a norvég kormány a díj összegét a Nobel-díjhoz hasonlóan állapította meg, és a Nobel-díjhoz… Tovább »

A magukat (olykor) furcsa emberekként beállító matematikusok (olykor) versengő közösségéből kiemelkedik Lovász László. Mivel benne, ahogy kollégái mondják, egyvalami furcsa: hogy kedves és normális. Lovász László Lovász világszerte közkedvelt matematikus – az ELTE professzora szülőföldjén, egy sor magyar és nemzetközi díj birtokosa, többek között a Bolyai-, a Gödel-, a Knuth-, a Kyoto-, a Széchenyi- és… Tovább »

Tudod, a múltkor nagyon meglepődtem – mesélte nemrégiben séta közben egy antikvárius, aki matematikusként kezdte a pályáját, és még mindig lelkesedik, ha megoldandó feladatba botlik. – Társaságban, vacsora közben kaptuk a problémát az ország egyik vezető matematikusával, én rögtön elkezdtem hangosan elemezni, közben biztos voltam benne, hogy messze előttem jár, de hirtelen megállított: „Ne haragudj, te sokkal… Tovább »

  Mindig szerettem a fizikát, a középiskolában jó fizikai feladatmegoldó voltam, az egyetemen érdeklődéssel hallgattam a fizika előadásokat, máig is szívesen veszek kézbe egy-egy fizika könyvet. Nem mondhatnám, hogy minden matematikus így van ezzel; a matematikusok közül sokan nem szeretik a fizikát. Zavarja őket a pontatlanság, az, hogy a fogalmak egy részét definiáljuk (ahogyan az… Tovább »

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója, az MTA elnöke 1948-ban született Budapesten. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet.  Tudományos pálya Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait…. Tovább »

MindenTudás Egyeteme, 2008. III. Véletlen gráfok és a sznobizmus Térjünk rá arra a kérdésre, hogyan lehet egy nagyon nagy hálózathoz hasonlót csinálni kisebb méretben. Véletlenszerűen növekedő nagy hálózatok esetén működő ötlet lehet, ha megpróbálunk hasonló véletlen módszerrel létrehozni egy kisebb hálózatot. Így jutunk a véletlen gráfok elméletéhez. Ennek vizsgálatát Erdős Pál és Rényi Alfréd kezdték meg… Tovább »

 ... Tovább »

“A problémájával keressen fel egy matematikust” Magyar Narancs: Kevés területen nyűgözik le igazán honfitársaink a világot – a matematika kétségtelenül ezek közé tartozik. Milyen érzés ma matematikusnak lenni Magyarországon, vagy éppen magyar matematikusnak a világban? Lovász László: Mindenképpen jó – ráadásul a matematikának akad jó néhány olyan világraszóló eredményeket produkáló részterülete, ahol elismerik a magyarokat…. Tovább »