Tudomány

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist.  Bernhard Riemann német matematikus sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle… Tovább »

Ketten a “Fazekas” első matematika tagozatos osztályából (Pelikán József, Lovász László)

Pelikán József: A KöMaL-lal először 1960-ban, hatodik általános iskolás koromban találkoztam, édesapám mutatta (aki 1930-ban maga is feladatmegoldó volt). Be is küldtem egy feladat(!) megoldását, de mivel akkor még nem tudtam, hogy be is kell nevezni a pontversenyre, az egész semmit nem számított. Hetedikben aztán beneveztem és néhány megoldást beküldtem ‐ az igazság az, hogy… Tovább »

Lovász László: Kiművelt emberfők (részletek)

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Széchenyi István Gróf Széchenyi István: Hitel Széchenyi mondását abban a formában idézem, melyben, azt hiszem, először fogalmazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen sokan idézik, és mindenki egyetért vele. Közhely, hogy Magyarországnak növelnie kellene a hozzáadott értéket termékeiben és szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi munka befektetésével, igényesebb,… Tovább »

Négy matematikai szupersztár nyerte el a Fields-érmet

Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusok megosztva kapták meg a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet a matematika Nobel-díjának is neveznek. Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh (Kurdisztán, Olaszország. Németország, India) A szervezet az 1936-ban alapított elismerést négyévenként ítéli oda 40 évesnél fiatalabb matematikusoknak a területükön elért kiemelkedő eredményekért…. Tovább »

A matematika harlekinje II. rész

Az interjú első része itt olvasható – Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda? – Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést:… Tovább »

A matematika harlekinje I. rész

– Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében! – A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság. – Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem. – Miért, mire gondolt? – A másik nemre, a nőkre. – Érthető… – Legyen akkor az a negyedik. – Rendben. – Menjünk akkor végig ezen a négy stáción!… Tovább »

“Nincs tökéletes káosz” (Ha már matematikus lett… II. rész)

Az interjú első része itt olvasható. Szemerédi Endre – Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot? – Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az… Tovább »

A nagy csempéző

Sir Roger Penrose 1931. augusztus 8-án született Colchesterben (Essex, Anglia). Roger Penrose az általa csempézett padlón A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából, majd angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964 és 1973 között docens, majd az alkalmazott matematika professzora a londoni Birkbeck College-ban. 1973-tól az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai katedra professzora. A… Tovább »

Erdős Pál kedvenc problémái

Erdőst 80. születésnapja alkalmából 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta, és ennek kapcsán kérte fel, hogy “A matematika aktuális problémái” címmel tartson általános érdeklődőknek (tehát nem csak matematikusoknak) szóló előadást az Eötvös-napon a (zsúfolásig megtelt, akkor még kb. 500 személyes) Gólyavárban. Előadás kezdete: 4,30-tól .... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!