Tudomány

Kevés tizennyolcadik századi dicsekedhet olyan kiváló emlékezettel, mint Leonhard Euler. Sok matematikai zsenihez hasonlóan Euler már fiatal korában kitűnt fejszámoló képességével. Azt mesélték róla, hogy egy álmatlan éjszakán százig az összes szám első hat hatványát kiszámolta, a hatszáz eredményt egy belső táblázatba foglalva jegyezte meg, és még napok múltán is képes volt leolvasni arról. Az… Tovább »

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan… Tovább »

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport… Tovább »

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal, tapasztalatukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. Az MTA elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók tevékenysége révén többek közt bővülhetnek ismereteink az agy tanulási folyamatairól, pontosabbakká válhatnak a klímaváltozási előrejelzések, illetve választ kaphatunk a halmazelmélet egy hatvan éve megoldatlan problémájára. Buzsáki György –… Tovább »

Aligha lehet nagyobb közelséget elképzelni, mint amilyen anya és kisgyermeke között fennáll, nem beszélve az anya és magzata közti kötelékről. Hát még ha egyikük tudhatná, mit él át pontosan a másik, és viszont! Valójában fantasztikus kommunikáció zajlik közöttük, kémiai jelzések útján érzéseket adnak át egymásnak, s ez még messze nem minden. Az anya lelkiállapotai gyermekében… Tovább »

Ebben az adásban folytattuk az agy működéséről szóló sorozatunkat, ezúttal két kérdéskörrel foglalkoztunk: előbb az érzékszervekről és érzékelésről beszélgettünk (köznapi értelemben a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás szerveit tekintjük érzékszerveknek). A mai program második felében pedig az emlékezet működéséről is szót váltottunk Csépe Valéria pszichológussal, Acsády László neurobiológussal és Kálmán János pszichiáterrel. .... Tovább »

Intelligent Life, 2014. 4. sz. Szép is lenne, ha egész életünket azzal töltenénk, hogy döntéseink statisztikai kimeneteleit elemezzük. Elménk bravúrja, hogy erre nincs szükség: magabiztosan vezetnek minket az első benyomások, a megérzések és a hangzatos elméletek. Vagy inkább félrevezetnek? Idő és időjárás  Daniel Kahneman Legemlékezetesebb utazásom az volt, amikor az Antarktiszon töltöttem három hetet –… Tovább »