Tudomány

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözőségéről beszélgettünk a nyár elején.   SZEPESVÁRY PÁL: Mielőtt belekapnánk, arra kérlek, mutassátok be magatokat. ÉRDI PÉTER: A Magyar Tudományos… Tovább »

Forradalmi változások az agykutatásban – új TV-sorozat (a teljes 1. adás videója) Friderikusz Sándor műsorvezetésével új, havonta jelentkező sorozat indul, amely – a genetikával foglalkozó múlt évi műsorokhoz hasonlóan – forradalmi változások előtt álló témával, az aggyal és működésével foglalkozik. Hogy milyen bonyolult és érdekes területről van szó, annak érzékeltetésére néhány adat: – A nagyobb… Tovább »

Az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – vont párhuzamot lapunknak Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, Széchenyi-díjas tudós szerint napjainkban agyunk sosem látott terhelésnek van kitéve. Év elején hirdették meg a tizenkétmilliárd forintos Nemzeti… Tovább »

Az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása, hogy feltérképezze az idegsejtek között létrejövő szinaptikus kapcsolatokat.  A “konnektom”, azaz a neuronok (idegsejtek) között létrejövő kapcsolatok (szinapszisok) térképe az idegtudomány Szent Grálja, amely megvilágítaná az agyban zajló információáramlást. Jelenleg még nagyon messze vagyunk egy ilyen térképtől, de az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent nagy jelentőségű cikk közelebb visz a megvalósításához…. Tovább »

Szegedi Imre A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) legfontosabb célkitűzései között az idegsejteket fénnyel manipuláló optogenetika, a Parkinson-kór kezelésében alkalmazott mélyagyi stimuláció, az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők kutatása és a gyógyszerkutatások előtt álló kihívások is szerepelnek. A program kon­zorciumának elnöke az Agy díjas Freund Tamás akadémikus, aki kapcsolatot jelent az Európai Bizottság zászlóshajó (Flagship) programjának… Tovább »

“Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (Babits Mihály) Kezdjük tehát a múlttal. Agykutatás évtizede először: a 90-es évek   Az Amerikai Egyesült Államokban a szenátus megszavazta és Bush elnök 1989. július 25-én aláírta azt a határozatot, mely az évszázad utolsó évtizedét az agykutatás évtizedének nyilvánította. Az, hogy a… Tovább »

  2013 és 2023 között a kontinens 80 tudományos intézménye vehet részt az 1,2 milliárd eurós, Henry Markram által irányított Emberi Agy Projektben (Human Brain Project, HBP), amelynek célja az emberi agy működésének pontosabb megértése, az idegrendszeri betegségek gyógyítása. Az Európai Bizottság által kezdeményezett, jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló FET (Future and emerging technologies)… Tovább »

Szuperagy   BBP/EPFL http://www.andyross.net/  Jakabffy Éva, Természet Világa A Kék Agy Projekten dolgozó kutatók először hozták létre egy 0,5 x 2 milliméteres agykéregi sejtoszlop „virtuálisan valósághű” modelljét. A tudósok szerint ebben nem kevesebb, mint 100 év agykutatásának eredményei összegződnek. A projekt végső célja a virtuális emberi agy megépítése, ami sokakban kételyeket kelt. Ugyanakkor már a most… Tovább »