Tudomány

“Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon léteznek, mint az emberiség többi része. Másfelől az is igaz, hogy – Einstein szavaival – „muzeális darabokká váltak”. Einstein soha nem fogadta el Niels Bohr és Werner Heisenberg kvantumelméletét. Gödel pedig hitt abban, hogy a matematikai absztrakciók éppolyan valóságosak, mint az asztalok és a székek – e… Tovább »

Einstein egy eddig ismeretlen kéziratában olyan örök Világegyetem modelljét próbálta létrehozni, amelyben az anyag folyamatosan teremtődik. A kéziratot Cormac O’Raifeartaigh ír fizikus (Waterfordi Technológiai Intézet) fedezte fel. Ennek történetét és elméleti hátterét írta meg a professzor. Albert Einstein 1930 2013-ban, egy nyári délutánon íróasztalomnál ülve arra gondoltam, elmegyek fürdeni. Gyönyörű volt az idő, és kezdett untatni az, amivel… Tovább »

IPM 2008. A cikk előző része itt olvasható. Az elfeledett agy és az elfeledett gliasejtek Albert Einstein halála után 30 évvel Harvey végül engedelmeskedik. 1983. tavaszán elküld néhány agydarabot Marian Diamond professzornak, a kaliforniai Berkeley Egyetem neuroanatómusának. Ő észreveszi, hogy a bal alsó fali lebeny különlegesen magas számban tartalmaz gliasejteket. Ezek a sejtek alkotják az… Tovább »

IPM 2008. A mai idegtudomány fényében Az „évszázad emberének” agyáról immár elmondható, hogy mitikus tárggyá, fétissé vált. A mítosz egyik forrása, hogy az agy mintegy két évtizedre teljesen eltűnt – míg nyomára nem bukkant egy újságíró. A másik forrás, hogy sokan azt hiszik: ez az agy magában rejti Einstein zsenijének titkát. Köztük tudósok is, akiknek… Tovább »

Forradalmi változások az agykutatásban – új TV-sorozat (a teljes 1. adás videója) Friderikusz Sándor műsorvezetésével új, havonta jelentkező sorozat indul, amely – a genetikával foglalkozó múlt évi műsorokhoz hasonlóan – forradalmi változások előtt álló témával, az aggyal és működésével foglalkozik. Hogy milyen bonyolult és érdekes területről van szó, annak érzékeltetésére néhány adat: – A nagyobb… Tovább »

IPM 2010. március Miért nevetünk az okosakon? Mert az okosság eltávolodhat a gyakorlatias, megszokott intelligenciától, mint a viccbeli tudósoknál. Máskor éppen a gyakorlatiasság túlhajtása miatt válhat nevetségessé, mint a zsugorinak kikiáltott nemzeteknél.  Kőkorszaki és műszaki szakik  Népi megfigyelés – vagy vélekedés –, hogy a tudós emberek mindig furák egy kicsit. Ma, amikor mind több tudós lép… Tovább »

Mindennapi Pszichológia, 2010. augusztus Az autisták belső világáról olykor azt gondolták, nem is annyira különbözik a többi emberétől, csak szóra kell bírni valahogy őket. Legtöbbjük azonban nem sokat árul el magáról, vannak, akik némaságba burkolóznak. Néhány kivételes autista ugyanakkor szívesen megosztja másokkal élményeit. Nekik is köszönhető, hogy ma már bepillantást nyerhetünk elméjükbe – miközben ők… Tovább »