Tudomány

Lehet-e félelem nélkül élni?

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »

Vállalhatatlan vágyak

Hogyan születik a pedofil? Úgy, hogy már a sejtjeiben ott hordozza későbbi sorsát? Vagy éppen a mostoha sors alakítja oly módon hormon- és idegrendszerét, hogy abban elfogadhatatlan vágyak keletkezzenek? Mindez sokáig rejtély volt. Ahogy az is, hogyan rejtőzködhetnek akár évtizedekig a súlyos visszaéléseket elkövető pedofilok.  Biológiai gyökerek? A WHO a pedofíliát a pszichiátriai betegségek közé… Tovább »

Csillagászati sebességre kapcsolt az agykutatás

Forradalom zajlik az agykutatásban: már az utóbbi évtizedben is sokkal többet tudtunk meg központi vezérlőnk működéséről, és a távlatok beláthatatlanok. Az alvás, a tanulás és a felejtés, az álmok, a kreativitás titkairól, mechanizmusáról is kérdeztük az MTA doktorát. Magyar Narancs: Ez a tudományterület, az agykutatás egyfajta forradalmat él át az ezredforduló óta. AL: Pontosítanék: az… Tovább »

Minél többet hazudik valaki, annál kevésbé lesz bűntudata

A Duke Egyetemen érdekes kísérletet végeztek, pontosabban egy pénzes játékkal egybekötött agyvizsgálatot. A mérések alapján kimutatható: minél többet hazudunk, annál kevésbé van bűntudatunk. A 80 résztvevő agyi aktivitását szenzorokkal mérték, miközben egy furcsa feladatot kaptak. Mindenkinek volt egy társa, két szobában váltották egymást. Mindkét szobában volt egy nagy üveg, tele aprópénzzel. Az egyik üveg homályos… Tovább »

Felfedező úton az agy félelemközpontjában

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport… Tovább »

“Az agy egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy meg tudja jósolni a jövőt”

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Az előítélet, mint életforma

IPM 2015. június A félelem sokszor az erős tekintélyek karjaiba vet minket. Pedig lehet, hogy épp azoktól kellene félnünk, akiket tekintélyként emelünk magunk fölé? Vannak esetek, amikor igen. Erre tanít egy feledésre ítélt, újra felfedezett „tudomány”. Politikai ponerológia A II. világháború utáni Lengyelországban néhány fiatal pszichiáter úgy végzi közös kutatómunkáját, hogy nemcsak a titkosrendőrség, hanem… Tovább »

Gyógyítás gondolattal

IPM 2014. augusztus Elménk és agyunk működése olyan szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel, hogy ezzel már külön tudományág foglalkozik: a pszichoneuroimmunológia. Túllépve az áltudományok ingoványos mezsgyéjén, a mantrák, a magnetizmus és a szómágia vágyteljesítő fantáziáin, a kutatók egyre-másra valóban gyógyító gondolatokra bukkannak: a harctéren, meditáló szerzetesek asramjaiban, vagy az agy elektromos jeleit vizsgáló laboratóriumokban. Matthieu Ricard… Tovább »

Komplettek-e a komplottisták?

IPM 2014. június Az összeesküvés-elméletek alkotóit és hívőit paranoiásoknak gondoljuk, akik megszállottan kutatnak az agyrémüket igazoló újabb és újabb tények után. A jelenség azonban messze túlmutat a beteg elméken, s szinte bárki józan eszét kikezdheti. Bárkiét, aki fél. Vagy aki szenved, aki szerencsétlenségek sorozatát éli át, akit súlyos veszteségek sújtanak. Ezek hamar beindítják az agy… Tovább »

A 11 éves autista savant kisfiú lerajzolta a világ térképét fejből

Néhány napja egy New York-i professzor behívta 11 éves kisfiát az előadására. A kisfiú lerajzolta a világ térképét az osztály előtt. Az egyik lány telefonjával készített felvételeket a hihetetlenül részletes térképről, amely nemcsak a földrészek alakját ábrázolja, hanem az országhatárokat is, továbbá azokat a kis megfagyott szigeteket a sarkkör fölött, amelyek éppen akkor süllyednek, amikor ezt az… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!