Tudomány

Mi köze van az epilepsziának az Alzheimer-kórhoz?

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki – erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport. Pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban? Beszélgetés Dr. Horváth András Attilával, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosával (Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézet). Az… Tovább »

Pécsre érkeznek a világ idegtudósai

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében.  NAP-zárókonferencia Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött… Tovább »

Csillagászati sebességre kapcsolt az agykutatás

Forradalom zajlik az agykutatásban: már az utóbbi évtizedben is sokkal többet tudtunk meg központi vezérlőnk működéséről, és a távlatok beláthatatlanok. Az alvás, a tanulás és a felejtés, az álmok, a kreativitás titkairól, mechanizmusáról is kérdeztük az MTA doktorát. Magyar Narancs: Ez a tudományterület, az agykutatás egyfajta forradalmat él át az ezredforduló óta. AL: Pontosítanék: az… Tovább »

Naprakészen a NAP-ról

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

Az első mobilos játék, amely a tudományt segíti

A Sea Hero Quest nevű, nemzetközi összefogással megvalósult mobiljátékot, amely az agyban zajló, a térbeli tájékozódásért felelős folyamatok feltérképezésével segíti a demenciakutatást, a Deutsche Telekom Csoport nemzeti vállalatai – így a Magyar Telekom is – május elején mutatták be. Alig néhány percnyi játékkal jelentősen hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a betegség kialakulásának folyamatát még pontosabban megismerjék a… Tovább »

Az első mobilos játék, amely a tudományt segíti

A Sea Hero Quest nevű, nemzetközi összefogással megvalósult mobiljátékot, amely az agyban zajló, a térbeli tájékozódásért felelős folyamatok feltérképezésével segíti a demenciakutatást, a Deutsche Telekom Csoport nemzeti vállalatai – így a Magyar Telekom is – május elején mutatták be. Alig néhány percnyi játékkal jelentősen hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a betegség kialakulásának folyamatát még pontosabban megismerjék a… Tovább »

Meglepő: az agy kolinerg sejtjei a meglepetést kódolják

A bazális előagyban található kolinerg idegsejtek tanulásban betöltött szerepének vizsgálatát folytatja majd a Lendületprog ram egyik idei nyertese, Hangya Balázs. Az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratoryban megkezdett munkáját az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben viszi tovább. Az idegkutató és munkatársai amerikai kutatási eredményeiről a Cell folyóirat augusztusi számában jelent meg beszámoló. A Cell az impaktfaktort tekintve… Tovább »

Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését – a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig -, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet. Einstein agya Mi lehetett Einstein zsenialitásának titka? Agyának boncolását először a… Tovább »

Mire gondol, amikor nem gondolkodik?

“Belső pasziánsz”, avagy az agy alapértelmezett üzemmódja Agyunk akkor is gőzerővel dolgozik, amikor mi pihenünk. Az ekkor aktívvá váló agyterületeket többnyire az ábrándozással hozzák összefüggésbe, sokak szerint ez csak a jéghegy csúcsa.  1953-ban Louis Sokoloff fizikus (Pennsylvania Egyetem, Philadelphia) felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!