Tudomány

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma jelentette be, hogy újabb tizenegy kutatócsoport alakul a Lendület program keretében. Dénes Ádám (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek… Tovább »

Az új idegsejtek születésének megfigyelése kiderítette, mi a szerepük a jó és a rossz emlékek megkülönböztetésében. A felfedezés segítheti a szorongás, a poszttraumás stresszbetegség és a depresszió kezelését. Segítenek-e az új idegsejtek (pirossal) a hasonló emléknyomok megkülönböztetésében? Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy születésünkkor már az összes agysejt rendelkezésünkre áll, és újak nem keletkeznek. Ma… Tovább »

Az új idegsejtek születésének megfigyelése kiderítette, mi a szerepük a jó és a rossz emlékek megkülönböztetésében. A felfedezés segítheti a szorongás, a poszttraumás stresszbetegség és a depresszió kezelését. Segítenek-e az új idegsejtek (pirossal) a hasonló emléknyomok megkülönböztetésében? Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy születésünkkor már az összes agysejt rendelkezésünkre áll, és újak nem keletkeznek. Ma… Tovább »

IPM 2015. március Ha amúgy értelmes emberek naphosszat a kezüket sikálják, számtalanszor ellenőrzik a zárakat, vagy minden tárgyat párba állítanak, azt hisszük, szabad elhatározásból tesznek így, embertársaik bosszantására, netán szórakoztatására. De nem. Mindent a fejükben lévő, rosszindulatú program diktál, amely egy kikapcsolhatatlan áramkörön fut folyamatosan. Elérhető-e, hogy a kényszeres agyban egyszer csend támadjon? Leonardo di… Tovább »

IPM 2014. augusztus Elménk és agyunk működése olyan szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel, hogy ezzel már külön tudományág foglalkozik: a pszichoneuroimmunológia. Túllépve az áltudományok ingoványos mezsgyéjén, a mantrák, a magnetizmus és a szómágia vágyteljesítő fantáziáin, a kutatók egyre-másra valóban gyógyító gondolatokra bukkannak: a harctéren, meditáló szerzetesek asramjaiban, vagy az agy elektromos jeleit vizsgáló laboratóriumokban. Matthieu Ricard… Tovább »

IPM 2014. július Nem tudjuk, hogy tudjuk, majd egy pillanat alatt megtudjuk – ez az intuíció, mely születésekor még bizonyítatlan bizonyosság, és csak később igazolódik: amikor sikerül megmenekülni egy katasztrófától, amikor megvilágosodik a relativitás természete, s amikor a fehér legyőzi a feketét a sakktáblán – a furfangos felügyelő pedig megnevezi a tettest, akire senki nem… Tovább »

Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak. – Agykutatóként… Tovább »

Természet Világa, 2009. április  Az agy immár második évtizedének egyik nagy áttörése egy új hírvivő rendszer felfedezése: a belső kannabinoidoké. Miért találtak rájuk viszonylag későn? Miért tekinthető a belső kannabinoid rendszer akár idegrendszerünk őrangyalának is – miközben, ha külső kannabisz-származékokkal bombázzuk, alattomos módon a függőség pokoli útjára vihetnek? Van-e kiút ebből, és mi mindenben segíthetnek… Tovább »

A Royal Society lapjában, az Interface-ben nemrég publikált SISSA kísérletben olyan matematikai elvekre épülő modellt (számítógépes szimulációt) teszteltek, amely megmagyarázza, hogyan jönnek létre az agyban térképek, és ezek hogyan alkalmazkodnak az egyént alakító környezethez. Euklidészi geometria az a mértan, amelyet az iskolában tanulunk, a nem-euklidészi geometriák pedig azok, amelyek az öt euklidészi posztulátumból egyet vagy többet elvetnek…. Tovább »

. .... Tovább »