Tudomány

Nem ismerjük, tehát félünk tőle – pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? Erről beszélt Benczúr András a Szigmában. Talamusz Az újabb kutatások szerint a talamusznak csak egy kisebb része felel azért, hogy az érzékszervi információk eljussanak az agykéreghez. A többi rész… Tovább »

A monori gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen tanult tovább. Miért Szeged? Budapest sokkal közelebb volt. – A továbbtanulás ügyében hatalmas csatákat vívtam a szüleimmel. Én ugyanis műszaki pályára szerettem volna menni, ők az orvosi pálya mellett érveltek. Szigorúan neveltek, kerültem a családi vitákat, ennek ellenére lehetőségeimhez mérten én is lázadtam. Végül beadtam a derekam,… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

Magyar tudósok jelentős lépéssel járultak hozzá annak megismeréséhez, hogyan kommunikálnak egymással az idegsejtek. Orbán Gergő, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézetének kutatója az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogyan lehet kiaknázni felfedezésük gyakorlati hasznait. Mindeddig a tudományos közvélekedés az volt, hogy a neuronok… Tovább »

Miért írtam meg ezt a könyvet? „Célom az volt, hogy az agyi ritmusokkal kapcsolatos tudásanyagot egyszerűsítve mutassam be az érdeklődők számára. Meglepő módon az idegtudomány sokáig elhanyagolta az agyi ritmusokat, mintha azok csupán melléktermékek volnának. Ám kutatásaim során bárhova néztem az agyban, és akárhány működést próbáltam megérteni, mindig oszcillációkba (hullámzásokba) ütköztem. Kiderült, hogy ezek az… Tovább »

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport… Tovább »

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma jelentette be, hogy újabb tizenegy kutatócsoport alakul a Lendület program keretében. Dénes Ádám (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek… Tovább »