Tudomány

Dr. Erőss Loránd idegsebész, kiemelkedő munkájáért az egyik legrangosabb tásadalmi elismerés, a Príma Primissima Díj egyik jelöltje. Még nincs ötven éves, a tíz kategória több mint 450 jelöltjéből, a szakmai zsűri kiválasztotta a 30 Prima közé. Így már Príma díjas a Magyar Tudomány kategóriában. Négy fiú édesapja. Hogyan reagáltak a gyerekek erre az elismerésre? Büszkék. Motiválja őket… Tovább »

 ... Tovább »

Prof. Tamás Freund’s talk on his scientific work that led to the Brain Prize award. Grete Lundbeck European Brain Research Foundation hosted the annual Brain Prize Meeting at Hindsgavl Castle in Denmark from October 6-8th, 2011. The meeting was planned in collaboration with the Danish Neuroscience Schools and Danish Society for Neuroscience and it allowed… Tovább »

Az első rész itt olvasható. A legtöbb borderline életút traumák közepette veszi kezdetét. Az elhagyott, elhanyagolt vagy épp kezelhetetlen gyermek már első kötődésében csalódik. Később óriási reménnyel, de törékeny bizalommal kezd újabb és újabb kapcsolatokat, s az események legtöbbször úgy alakulnak, hogy végül az első trauma fájdalmát elevenítik fel. Van-e ebből kiút, amely nem kifelé vezet… Tovább »

Mindenkiben élt egyszer egy ideálisan szerető lény képzete, amely lassan tovatűnt, átadva a helyét a valós embereknek, akik szeretnek, ugyanakkor elvárásokat is támasztanak, viszonzást várnak, és nem mindig elérhetőek. Sokan egészen jól együtt tudnak élni az emberi érzelmek e változásaival, úgy érzik, attól ők még ugyanazok maradnak. Másokban nem halványul a szeretet-őskép, feltétlenségre vágynak, s… Tovább »

Lehet-e úgy az agy igényeire szabni a hirdetéseket, mint ahogy egy öltönyt a test méreteihez? Ma már láthatjuk, hogy egy plakát, képsor vagy filmelőzetes miféle aktivitást kelt az agyban, sőt hogy ez az aktivitás mit tükröz: látszik például, mikor vagyunk benne minden idegszálunkkal a történetben, és mikor kezdünk tanakodni a távirányító vagy a „tovább” gomb… Tovább »

Merész tudósok elméjében megfordult az az ötlet, hogy agyunkban akár egy Leonardo is rejtőzhet, vagy épp Mozart írhatja csendes kottáit. Csak azért nem tudunk róla, mert odabent erős cenzúrázás folyik – mindaddig, amíg ezt ki nem kapcsolja egy agyat átalakító betegség, vagy néhány elektromágneses hullám. A savant szindrómásokra jellemző képlet: egy vagy néhány különleges tehetség,… Tovább »

A savant tehetség kibontakozása szinte természetfelettinek tűnik, eredete viszont sokkal inkább a természetet ért sérülés, trauma és a képességek nagy részének hiánya avagy elvesztése. Daniel Tammet vagyok, autista savant – kezdi előadását a TED.com-on a dokumentumfilmek hőse, többszörös bestseller-író és számolóművész. Furcsa érzés támad a nézőben, aki nem így képzel el egy autistát. Sokkal inkább… Tovább »

Lassan kezdődik, gyorsan végződik, mi az? Maga az élet. De miből ered ez az érzés, hogy a lapok egyre gyorsabban peregnek életünk könyvében? Tehetünk-e valamit, hogy az időt lelassítsuk? Legalábbis, amikor szeretnénk. Például, hogy ne érezzük úgy: az imént még épp hogy csak tavasz volt, és íme, már megint zörögnek a sárga levelek. A fordítottja,… Tovább »

Néhány vészmadár kutató szerint intelligenciánk végnapjait éljük. A természetes szelekció nem egyengeti tovább agyunk felemelkedésének útját. Immár minden a hardvereken múlik, és a „naturál” versenyzőket hamar lekörözhetik egy új, gépekkel felturbózott, szuperhumán faj egyedei.  Rosszul működik az emberi intelligencia? A Harvard Egyetem genetikusa, Gerald Crabtree sokkoló állítása: nem leszünk már intelligensebbek, sőt, egyre butulunk. Ráadásul… Tovább »