Tudomány

Agyhullámok és ritmusok

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

“Az agy egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy meg tudja jósolni a jövőt”

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Gyógyítás gondolattal

IPM 2014. augusztus Elménk és agyunk működése olyan szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel, hogy ezzel már külön tudományág foglalkozik: a pszichoneuroimmunológia. Túllépve az áltudományok ingoványos mezsgyéjén, a mantrák, a magnetizmus és a szómágia vágyteljesítő fantáziáin, a kutatók egyre-másra valóban gyógyító gondolatokra bukkannak: a harctéren, meditáló szerzetesek asramjaiban, vagy az agy elektromos jeleit vizsgáló laboratóriumokban. Matthieu Ricard… Tovább »

Interjú Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program vezetőjével

Az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – vont párhuzamot lapunknak Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, Széchenyi-díjas tudós szerint napjainkban agyunk sosem látott terhelésnek van kitéve. Év elején hirdették meg a tizenkétmilliárd forintos Nemzeti… Tovább »

Mire gondol, amikor nem gondolkodik?

“Belső pasziánsz”, avagy az agy alapértelmezett üzemmódja Agyunk akkor is gőzerővel dolgozik, amikor mi pihenünk. Az ekkor aktívvá váló agyterületeket többnyire az ábrándozással hozzák összefüggésbe, sokak szerint ez csak a jéghegy csúcsa.  1953-ban Louis Sokoloff fizikus (Pennsylvania Egyetem, Philadelphia) felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!