Tudomány

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »

Magyar kutatók a közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett technológiának köszönhetően sikerült nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ily módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogyan dolgozzák fel a kutyák azokat az élményeket, amelyek közvetlenül alvás előtt érik őket. A kísérletben a kutyák új,… Tovább »

Forradalom zajlik az agykutatásban: már az utóbbi évtizedben is sokkal többet tudtunk meg központi vezérlőnk működéséről, és a távlatok beláthatatlanok. Az alvás, a tanulás és a felejtés, az álmok, a kreativitás titkairól, mechanizmusáról is kérdeztük az MTA doktorát. Magyar Narancs: Ez a tudományterület, az agykutatás egyfajta forradalmat él át az ezredforduló óta. AL: Pontosítanék: az… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

A gráfelmélet főleg az agyi hálózatok tanulmányozása terén számíthat érdeklődésre, mivel egyedülálló perspektívát kínál az agyterületek közti összeköttetések tanulmányozásához. Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja gráfelmélet segítségével modellezte, melyek a lényeges összeköttetések az emberi agyban. A 20. században az anatómiai agyi atlaszokon mindössze 80 emberi agyterületet jelöltek meg a tudósok. Mára a nagy felbontású és jó minőségű diffúziós MRI… Tovább »

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

Magyar tudósok jelentős lépéssel járultak hozzá annak megismeréséhez, hogyan kommunikálnak egymással az idegsejtek. Orbán Gergő, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézetének kutatója az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogyan lehet kiaknázni felfedezésük gyakorlati hasznait. Mindeddig a tudományos közvélekedés az volt, hogy a neuronok… Tovább »

A legtöbb ember érezte már a bőrén mások előítéletességét. A túlsúlyos és a hórihorgas, a boglyas hajú, a vidéki, az infantilis, az okostojás és a többiek mind megkapják a magukét, különösen gyerekkorban. A legtöbb ellenséges indulat talán azokra zúdul, akik jól láthatóan tartoznak valamely hátrányosan megkülönböztetett csoporthoz. Őket nemcsak a kisebbség sztereotip vonásaival ruházzák fel,… Tovább »

A legtöbb ember érezte már a bőrén mások előítéletességét. A túlsúlyos és a hórihorgas, a boglyas hajú, a vidéki, az infantilis, az okostojás és a többiek mind megkapják a magukét, különösen gyerekkorban. A legtöbb ellenséges indulat talán azokra zúdul, akik jól láthatóan tartoznak valamely hátrányosan megkülönböztetett csoporthoz. Őket nemcsak a kisebbség sztereotip vonásaival ruházzák fel,… Tovább »

A tudományban való kételkedés lassan popkulturális mémmé válik, ami akár szervezett és gyűlölködő ellenállás formájában is megmutatkozhat. Ennek egyik gyökere, hogy a tudományokból leszűrhető világkép valójában idegen tőlünk. Evolúciónk olyan agyat hozott létre, amely alapértelmezésben anti-evolucionista, és a teremtésből eredezteti magát. Amikor pedig gondolkodik, előszeretettel állítja, hogy nem ő, vagyis nem az agy teszi ezt: hogyan is… Tovább »