Tudomány

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Mi az epilepsziarohamot lecsitító agyi defibrillátor találmány születésének titka? Hogyan dolgozta ki a neminvazív agy-ingerlési eljárást a Berényi Antal, az SZTE adjunktusa általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport? Milyen a társadalmi hasznosság-orientált kutatás szegedi modellje? Az SZTEinfo a Nature Communications nevű lapban megjelent cikk öt szerzőjét kérdezte. Az elektromos áram hatékony eszköz lehet az agyi… Tovább »

Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza. –… Tovább »

Az optimizmus hajlamos elszabadulni. Miért? Mert magára az optimizmusra is optimistán tekint, majd az optimizmussal kapcsolatos optimizmusra, és így tovább. E visszacsatolás-sorozat eredményeként jön létre a magát mindenhatónak hirdető pozitív gondolkodás. Az építmény megdönthetetlennek tűnik: ha pozitív gondolataink nem öltenek testet, akkor nem voltak eléggé pozitívak. Vagy nem gondoltuk őket elégszer, elég részletesen, elég élénken…. Tovább »

Az optimizmus hajlamos elszabadulni. Miért? Mert magára az optimizmusra is optimistán tekint, majd az optimizmussal kapcsolatos optimizmusra, és így tovább. E visszacsatolás-sorozat eredményeként jön létre a magát mindenhatónak hirdető pozitív gondolkodás. Az építmény megdönthetetlennek tűnik: ha pozitív gondolataink nem öltenek testet, akkor nem voltak eléggé pozitívak. Vagy nem gondoltuk őket elégszer, elég részletesen, elég élénken…. Tovább »

A bipoláris emberek szélsőséges hangulati epizódjai és a nem bipolárisok hangulatváltozásai közt első látásra csak fokozati különbséget találunk. Úgy tűnik, mintha a depresszió egy a szokásosnál százszor rosszabb rosszkedv, a mánia pedig százszor jobb jókedv lenne. Vajon tényleg csak mennyiségi a különbség? Vagy a bipoláris epizódok a tudat olyan különleges állapotai, amelyekre a hangulati élet… Tovább »

Legtöbbünk számára a matematika csak az iskolában központi kérdés, másutt a peremre szorul, mint egy való élettől elrugaszkodott, az alapszinten túl felfoghatatlanul elvont tudomány. Építményének magasságait inkább csodáljuk, mint szeretjük, s a felsőbb emeletek lakóit misztikus lényeknek érezzük, mivel nem osztozunk gondolataikban. Van-e egyáltalán szilárd talaja e matematikai építménynek, vagy csak lebeg a semmiben? És… Tovább »

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt. – Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet? – Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem… Tovább »

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki – erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport. Pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban? Beszélgetés Dr. Horváth András Attilával, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosával (Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézet). Az… Tovább »

A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén, szeptember elsején vehette át díszdoktori címét, s vehette fel az azt jelképező egyetemi talárt Buzsáki György agykutató professzor. A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, s az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott…. Tovább »