Tudomány

A háziorvosi rendelőben, hogy végre ne csak a saját nyavalyáimat soroljam, a barátom különös betegségét hozom szóba. A kezelésekre nem reagáló epilepsziát. Ennek kapcsán az agyról, az agykutatásról kezdünk diskurálni jótevőmmel, Sütő Lászlóval. A beszélgetés egy pontján az orvos egykori gimnáziumi osztálytársát, az USA-ban élő Buzsáki Györgyöt említi. – A diagnózist illetően nagyon komoly előrehaladás… Tovább »

A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén, szeptember elsején vehette át díszdoktori címét, s vehette fel az azt jelképező egyetemi talárt Buzsáki György agykutató professzor. A PTE új díszdoktora pécsi egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: gyermekként arról ábrándozott, hogy létrehozza a Hold–Föld–Hold rádiókapcsolatot, s az információtovábbítás iránti lelkesedése akkor sem múlt el, mikor már orvosi tanulmányokat folytatott…. Tovább »

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el… Tovább »

Gyöngyösi Balázs, MNO Az információrobbanás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a 2020-as, 2030-as évekre egészséggazdasági szempontból a legsúlyosabb betegséggé váljon a depresszió és annak szomatikus következményei. Az Emberi Agy Projektre 1,2 milliárd eurót költenek. Az agyba ültethető mikrochip előre jelezheti és meg is akadályozhatja az epilepsziás rohamot – emelte ki a friss kutatási eredmények közül… Tovább »

Miért írtam meg ezt a könyvet? „Célom az volt, hogy az agyi ritmusokkal kapcsolatos tudásanyagot egyszerűsítve mutassam be az érdeklődők számára. Meglepő módon az idegtudomány sokáig elhanyagolta az agyi ritmusokat, mintha azok csupán melléktermékek volnának. Ám kutatásaim során bárhova néztem az agyban, és akárhány működést próbáltam megérteni, mindig oszcillációkba (hullámzásokba) ütköztem. Kiderült, hogy ezek az… Tovább »

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését…. Tovább »

Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal, tapasztalatukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. Az MTA elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók tevékenysége révén többek közt bővülhetnek ismereteink az agy tanulási folyamatairól, pontosabbakká válhatnak a klímaváltozási előrejelzések, illetve választ kaphatunk a halmazelmélet egy hatvan éve megoldatlan problémájára. Buzsáki György –… Tovább »

Dr. Erőss Loránd idegsebész, kiemelkedő munkájáért az egyik legrangosabb tásadalmi elismerés, a Príma Primissima Díj egyik jelöltje. Még nincs ötven éves, a tíz kategória több mint 450 jelöltjéből, a szakmai zsűri kiválasztotta a 30 Prima közé. Így már Príma díjas a Magyar Tudomány kategóriában. Négy fiú édesapja. Hogyan reagáltak a gyerekek erre az elismerésre? Büszkék. Motiválja őket… Tovább »

Az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – vont párhuzamot lapunknak Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, Széchenyi-díjas tudós szerint napjainkban agyunk sosem látott terhelésnek van kitéve. Év elején hirdették meg a tizenkétmilliárd forintos Nemzeti… Tovább »

http://www.thebrainprize.org/ Akik leszakították az alacsonyan lógó gyümölcsöt Külföldön dolgozó magyar Agy díjas kutatók, avagy: miért nem mennek az autók a kötelező forgalommal szembe? Amikor egy nemzetközi tudományos díjat alapítanak, pláne, ha ennek összege épp csak valamivel marad el a Nobel-díjétól, üzenetértékű, hogy kik kapják meg elsőként, kikkel lehet majd később az új elismerést „fémjelezni”. Ezért… Tovább »