<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>És amikor a polip mindent egyszerre csinál, olyankor mire gondol? Hát… valami másra.</title><html>&lt;h2 style=&quot;text-align: left&quot;&gt;Intelligensebb-e a polip a maga &quot;9 agyával&quot;?&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;„Igen is, nem is”, mondja Anne-Sophie Darmaillacq etológus (Caen-i Egyetem), a lábasfejűek, a polipokat is tartalmazó puhatestű-osztály szakértője. Hogy miért nem? Mert valójában „a polipnak csak egy olyan agya van, amely megfelel a miénknek: a ’központi agy’, amely 220 millió összeköttetést foglal magában, s a fej egy porcos rekeszében helyezkedik el.” &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/polip3.jpg&quot; alt=&quot;polip3.jpg&quot; class=&quot;imgnotext open-in-modal&quot; width=&quot;617&quot; height=&quot;411&quot; /&gt;&lt;small&gt;&lt;span&gt;Fotó: Daniel Zupanc / Tiergarten Schönbrunn&lt;/span&gt;&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az állat ezen kívül nyolc további idegi struktúrával rendelkezik. Ezek a nyolc kar tövénél találhatók, egymással összekötve. Egyenként 50 millió idegsejtből állnak, és nincsenek olyan magasabb rendű kognitív funkcióik, mint az emlékezet vagy a döntés. Csak egyszerű, tapadókorong-receptorokból érkező érzékleti információkat kezelnek, mint a környező tárgyak íze, szaga vagy textúrája; és csak reflexmozdulatokat indítanak el, például amikor egy rák belecsíp az egyik karjukba. &lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/polip.jpg&quot; alt=&quot;polip.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;615&quot; height=&quot;346&quot; /&gt;&lt;small&gt;Anne-Sophie Darmaillacq&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;Autonóm idegdúcok&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;Ezek az idegstruktúrák inkább a mi gerincagyunk megfelelői, amelynek szintén a reflexmozdulatokban van szerepe. Vagyis mint ilyenek, semmivel sem emelik a polip kognitív képességeit.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ugyanakkor mégis állíthatjuk, hogy a polip 8 kari idegdúca fokozza az intelligenciáját, ugyanis ezek &quot;megszűrik a tapadókorongokból jövő információt, és ezzel felszabadítják az agyat, amitől például éberségi szintje fokozódik.”&lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;Mire gondol a kutakodó polip?&lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;A látvány mindig zavarba ejtő. „Amikor megzavarjuk a tengerben, lehet, hogy éppen egy rák elfogyasztásán dolgozik két karjával, és egy harmadikkal minket lök vissza. Nekünk két kar összehangolása sem egyszerű, képzeljük el, milyen lehet nyolc kart koordinálni” – mondja Ludovic Dickel, a &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;lábasfejűek kognitív neuroetológiájának&lt;/span&gt; a szakértője (Caen-i Egyetem, Franciaország). &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;És amikor a polip mindent egyszerre csinál, olyankor mire gondol? Hát… valami másra.&lt;/span&gt; A polip a mi evolúciónktól függetlenül alakult ki az utóbbi 540 millió évben. Lágy, szinte végtelen szabadságfokú test, amely az állatvilágban egészen sajátos intelligenciát fejlesztett ki, ugyanis delokalizálja az információ-feldolgozást.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;„A nagy, összetett idegrendszerek evolúciójában külön leágazást képeznek a lábasfejűek, ami az elme biológiai masinériáját illeti” – hangsúlyozza a tudományfilozófus Peter Godfrey Smith, e ravaszságra, invencióra, innovációra képes „elméről” írt tanulmányában. E három szívű, kék vérű állat perifériás idegrendszere egészen különleges szervezésű: 500 millió idegsejtjének csak a harmada szolgálja a központi agy működtetését. A központi agyat két nagy látólebeny alkotja, továbbá több magas szintű, a mi hippokampuszunkhoz hasonló struktúrájú központ. A fennmaradó kétharmad egy olyan idegrendszert szolgál ki, amely a polip karjainak a hegyéig terjed. A karok önállóak, saját mozgató struktúrával, érzékelő-mozgató receptorokkal: levágva is több mint egy óráig reagálnak a környezetükre. E perifériás idegrendszerben több millió tapintási, kémiai és a saját testrészek helyzetét érzékelő rost vesz részt. És &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;a karok rendelkeznek önmaguk kémiai felismerésének képességével is, ez gátolja meg az összegabalyodást.&lt;/span&gt; Igen sok szenzoros információ érkezik hozzá 200-300 korongja, bőre és izmai útján. &lt;/p&gt;
&lt;h2&gt;Különleges evolúciós előny &lt;/h2&gt;
&lt;p&gt;Ludovic Dickel: „Ezért van delokalizálva a rendszer. Rendelkezésére áll egy előzetes osztályozás. &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;Ha mindent központi agyával kellene intéznie, akkor ennek az agynak nagyobbnak kellene lennie még a mi agyunknál is.”&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tehát képes a központi agy erőforrásainak mozgósítása nélkül is felkutatni környezetét. &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;„Amikor a központi agy kiadja a ’szondázni a környezetet’ általános parancsot, a karok zavartalanul folytatják saját feltáró tevékenységüket, és csak a lényeges információkat küldik fel az agynak”&lt;/span&gt; – mondja a polipok szakértője, Binyamin Hochner neurobiológus (Jeruzsálemi Egyetem). Az olyan globális mozgási programok, mint haladni, elkapni, úszni stb. kissé arra a programra emlékeztetnek, amelyet agyunk olyankor futtat, amikor gépiesen megyünk az utcán: nem foglalkozunk a konkrét lábmozdulatokkal. Csakhogy &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;a polip esetében ezt úgy kell elképzelni, mintha karunkat a megragadni kívánt tárgy felé dobnánk, és aztán rábíznánk a jó mozdulatokat. &lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/octopus_at_kelly_tarltons-e1400225244115.jpg&quot; alt=&quot;octopus_at_kelly_tarltons-e1400225244115.jpg&quot; class=&quot;imgnotext open-in-modal&quot; width=&quot;640&quot; height=&quot;424&quot; /&gt;&lt;small&gt;&lt;span&gt;Forrás: Wikimedia Commons&lt;/span&gt;&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahogy szívünk anélkül ver, hogy figyelnénk rá, bizonyos, hogy e perifériás vezérlés a polip központi agyában sem „tudatos”. Már csak azért sem, mert hiányzik belőle a „szomatotópia”, a saját test pontról pontra való elképzelésének a képessége.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: left&quot;&gt;Binyamin Hochner szerint „amikor a polip magasabb rendű mozgási központjait – a bazális lebenyeket – ingereljük, nem következik be valamely testrész specifikus mozgása, hanem az egész test mozogni kezd. Nem találtunk semmilyen zónát, amely egyetlen kart vagy testrészt mozgatna.”&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/binyamin_hochner.JPG&quot; alt=&quot;binyamin_hochner.JPG&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;595&quot; height=&quot;456&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto&quot; /&gt;&lt;small&gt;&lt;/small&gt;&lt;small&gt;Binyamin Hochner&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Oleg Szimakov molekuláris biológus (Okinawai Tudományos és Műszaki Intézet, Japán) csodálatosnak tartja ezt a megoldást. &lt;span style=&quot;color: #800000&quot;&gt;„Számunkra nehéz elképzelni, valójában mit jelent ennyire önálló karokkal rendelkezni, viszont tagadhatatlan evolúciós előny a memóriának és a mozgási központok tanulásának a szétválasztása.”&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahogy Ludovic Dickel mondja: „a polipoknak marad idejük a gondolkodásra. Némi filozofálásra.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ford., szerk.: Jakabffy Éva&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Forrás: https://www.timesofisrael.com&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>