<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>A Galton-deszka egy modern változata</title><html>&lt;p&gt;3000 acélgolyó hullik le 12 szinten át egy elágazó úton. Minden golyónak 50-50 százalékos esélye van arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányba folytassa az útját. A végén mindig kialakul egy haranggörbe-eloszlás.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Galton-deszkát 1889-ben hozta létre Francis Galton, hogy demonstrálja a Centrális (Központi) Határeloszlás Tételt, amely kimondja, hogy adott feltételek mellett elegendően nagy számú és független valószínűségi változó középértéke (várható értéke&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;) jó közelítéssel normális eloszlású, amennyiben a független valószínűségi változók jól meghatározott középértékkel és szórásnégyzettel rendelkeznek. Az, hogy az egyes lerakókba hány golyó esik majd, megjósolható Pascal-háromszög segítségével, amely a binomiális együtthatók háromszög alakban való elrendezése. E háromszöget a nyugati világban Blaise Pascalról nevezték el, noha egyes indiai, perzsa, kínai és itáliai matematikusok már évszázadokkal Pascal előtt tanulmányozták.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;iframe src=&quot;https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fphysicsfunbyrhall%2Fvideos%2F619573898406561%2F&amp;show_text=0&amp;width=476&quot; width=&quot;500&quot; height=&quot;500&quot; style=&quot;border: none;overflow: hidden&quot; scrolling=&quot;no&quot; frameborder=&quot;0&quot; allowtransparency=&quot;true&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: left&quot;&gt; &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>