<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tudomány</provider_name><provider_url>https://tudomany.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Janguli</author_name><author_url>https://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/</author_url><title>Hullámocskák</title><html>&lt;p&gt;Yves Meyer a waveletek (hullámocskák) elméletének kifejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért kapta az elismerést. Az elméletet jelenleg az&lt;span&gt; adattömörítés, a zajcsökkentés, az orvosi képalkotás és az archiválás terén is alkalmazzák, továbbá a Hubble űrteleszkóp által készített képek felbontásának javítására is. &lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/yves_meyer_abel_prize_3.jpg&quot; alt=&quot;yves_meyer_abel_prize_3.jpg&quot; class=&quot;imgnotext open-in-modal&quot; width=&quot;549&quot; height=&quot;549&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az 1939-ben született Yves Meyer &lt;span&gt;Tuniszban nőtt fel, majd a Strasbourgi Egyetemen szerzett doktori címet 1966-ban. Tudományos pályafutása során számos híres francia egyetemen dolgozott, 1993-ban választották be a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé. &lt;/span&gt;1970-ben a Salem-díjat, 2010-ben pedig a Gauss-díjat nyerte el: mindkét nagy presztízsű díjat a Nemzetközi Matematikai Unió ítéli oda. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Yves Meyer kivételes életművében egyaránt megtalálhatók a mélyreható elméleti eredmények (főleg a harmonikus analízis területén), mint a döntő jelentőségű hozzájárulások más tudományterületekhez.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Meyer Abel-díja a 2011-es kémiai Nobel-díjjal állítható párba, amelyet Dan Shechtman kapott a kvázikristályok felfedezéséért. Meyer ugyanis még az 1960-as években vezette be &lt;span style=&quot;color: #800080&quot;&gt;a modellhalmazok elméletét, s éppen ez nyitott utat a kvázikristályok matematikai elméletének.&lt;/span&gt; A kvázikristály fizikailag a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, de a szerkezete, noha van benne bizonyos rend, nem periodikus. Míg a kristály leírhatók &lt;span&gt;egyetlen elemi cella periodikus, elméletileg végtelen ismétlődésével, a kvázikristály esetében&lt;/span&gt; nincs olyan elemi cella, amelyből maradéktalanul kirakható lenne. Vázát ehelyett két vagy több elemi cella nem periodikus ismétlődése alkotja.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Yves Meyer munkái lehetővé tették e nem periodikus szerkezetek meghatározását modellhalmazok kvázikristályoknak nevezett speciális eseteiként. Ezek látványos példái a Penrose-mozaikok, amelyeket Meyer felfedezéseit megelőzően főként esztétikájuk okán ismertek.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/yves_meyer_abel_prize_pavage_de_penrose.gif&quot; alt=&quot;yves_meyer_abel_prize_pavage_de_penrose.gif&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;587&quot; height=&quot;440&quot; /&gt;&lt;small&gt;Penrose-mozaik 1.&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: left&quot;&gt;Jóval később, 2011-ben mutatta ki Yves Meyer, hogy a modellhalmazok segíthetik olyan jelek rekonstruálását, amelyekkel kapcsolatban csak a frekvenciasávon való elhelyezkedésről szóló részleges információ áll rendelkezésre. Fontos hozzájárulás ez a „compressed sensing” (komprimált mintavétel) paradigmájához, amely 2005-től komoly fejlesztésen ment keresztül a jel, a kép és az információ feldolgozása terén.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/penrose.jpg&quot; alt=&quot;penrose.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;575&quot; height=&quot;384&quot; /&gt;&lt;small&gt;Penrose-mozaik 2.&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Yves Meyer kétségkívül leginkább a hullámocskákkal és ezeknek a numerikus számításokban való alkalmazásával kapcsolatos munkáiért ismert. Az 1980-as évek óta több olyan tudományterület fejlesztései, amelyekben a feladat a függvények dekompozíciója, egy irányba mutatnak. Az idő-frekvencia-elemzést használják sokféle jel elemzésére, többskálás elemzésre a képfeldolgozásban; ezt használják továbbá a Littlewood-Paley-dekompozíciók a harmonikus analízisben, &lt;em&gt;spline&lt;/em&gt;-ek és felosztási algoritmusok a közelítés-elméletben. Yves Meyer fő hozzájárulása, hogy ezeket a különálló felfedezéseket egységes elméletbe szervezte, ami elvezetett a hullámocskák bázisainak szisztematikus kiépítéséhez. Az elmélet általános keretet nyújt a függvények dekomponálásához, lokális tulajdonságaik nagyobb finomsággal való elemzéséhez.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/yves_meyer_abel_prize.jpg&quot; alt=&quot;yves_meyer_abel_prize.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; width=&quot;617&quot; height=&quot;411&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Meyer munkái sokféle területen eredményeznek fejlesztéseket, ilyen például az adatok tömörítése és a statisztikai becslés. Ma rengeteg hullámocska-alkalmazás létezik, ezek némelyike igen látványos. Például a JPEG 2000 norma, amely az úgynevezett biortogonális hullámocskákon alapul, jelenti a képtömörítés &lt;em&gt;present state of art&lt;/em&gt;-ját. A hullámocskák ezen felül számos szabadalomban, workshopban és közleményben is megjelennek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Interdiszciplináris szemléletű lévén, Yves Meyer mindig törekedett a más tudományágak szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre. Ismert továbbá nagylelkűsége: nem sajnálja az időt és energiát, ha fiatal kutatók irányításáról van szó, ugyanakkor tud a háttérben is maradni, hogy munkáik jobban érvényesüljenek. Yves Meyer pályája arra is rávilágít, hogy nincs éles határvonal a &quot;tiszta&quot; és az alkalmazott matematika, még kevésbé a matematika és az alkalmazások pluridiszciplináris világa közt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/abel-dij_medal_1.jpg&quot; alt=&quot;abel-dij_medal_1.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;div class=&quot;frame&quot;&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Az Abel-díjat &lt;/span&gt;&lt;span&gt;Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították 2002-ben. Azóta m&lt;/span&gt;&lt;span&gt;inden évben a Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia ítél oda egy-egy matematikus teljes munkásságáért. A matematikusok ezt a díjat tekintik leginkább egyenértékűnek a Nobel-díjjal. Egy-egy matematikus teljes munkásságát tünteti ki. &lt;/span&gt;&lt;span&gt;A hatmillió norvég koronával (mintegy 202 millió forinttal) járó díjat május 23-án adják át Oslóban. &lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Fordította, szerkesztette: Jakabffy Éva&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>