1.0Tudományhttps://tudomany.cafeblog.huJangulihttps://tudomany.cafeblog.hu/author/janguli/<div> <div> <div><img src="http://m.blog.hu/tu/tudomany/image/orban_gergo.png" alt="orban_gergo.png" style="margin-right: 5px" class="imgleft" width="197" height="263" /> <div> <p>Magyar tudósok jelentős lépéssel járultak hozzá annak megismeréséhez, hogyan kommunikálnak egymással az idegsejtek. Orbán Gergő, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézetének kutatója az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogyan lehet kiaknázni felfedezésük gyakorlati hasznait. Mindeddig a tudományos közvélekedés az volt, hogy a neuronok egymás közti kommunikációjában megfigyelt jeladások közben észlelt úgynevezett „zajnak” nincs jelentősége az információk átvitele szempontjából. Az Orbán Gergő vezette tudóscsoportnak a Neuron folyóiratban publikált tanulmánya azonban azt állítja, hogy maga a zaj is információhordozó. Az agy idegsejtjei a válaszok intenzitásával próbálják meg kódolni a külvilág egyes részleteit. Egyre bonyolultabb és bonyolultabb rétegeken keresztül szűrjük a külvilágból érkező információt, és így egyre bonyolultabb és bonyolultabb jellemzőket tudnak az idegsejtek eltárolni.</p> </div> </div> </div> <div> <p>Az MTA Wigner FK Részecske és Magfizikai Intézetének kutatója és csapata arra mutatott rá, hogy amellett, hogy milyen intenzitással válaszolnak az idegsejtek a külvilág jeleire, a kódolásnak szerves része a zaj is, tehát minden, ami felesleges, amitől meg akarunk szabadulni. Vagyis ahhoz, hogy hatékonyan tudjon kódolni az idegrendszer, a zaj is szükséges. Megfigyelték, hogy szisztematikus változás nemcsak a válasz intenzitásában következik be, hanem abban is, hogy a zaj mértéke mekkora – emelte ki Orbán Gergő az interjúban.</p> <p>A kutatás során arra keresték a választ, mi magyarázza, hogy az idegrendszer hatékony kódolásra törekszik, mégis zajos választ adnak az idegsejtek. A megoldás az az alapvetés, hogy az érzékelés bizonytalanságokat tartalmaz. A kutatás eredményének gyakorlati haszna is lehet: minden, az idegsejtekhez vagy éppen az agyhoz kapcsolódó eszköz működésének pontosabbá tételéhez elengedhetetlenül fontos, hogy pontosabb képet kapjunk az idegsejtek kommunikációjáról. Ha jobban értjük ezt a kommunikációt, hatékonyabban működő eszközöket, például a látást, a hallást, a tapintást vagy akár a végtagok mozgatását segítő készülékeket, protéziseket leszünk képesek kifejleszteni. A zajnak a mesterséges intelligencia fejlesztésénél is figyelembe kell venni.</p> <p>„Amikor ránézünk egy képre, annak számos értelmezése lehet. Egy, a világról kapott kétdimenziós kép végtelen számú háromdimenziós külvilággal kompatibilis. Amikor érzékeljük a külvilágot, ez az érzékelés inherensen, természetesen tartalmazza azt, hogy van egyfajta bizonytalanság az értelmezéseinkben. Rámutattunk arra is, hogy a bizonytalanság az érzékelésben megfelel a neuronok válaszaiban lévő zajnak” – fejtette ki Orbán Gergő.</p> <p>Fontos lehet a zaj megértése annak felhasználása céljából. Ha ugyanis megértjük, hogy milyen módon érdemes megjeleníteni ezt a bizonytalanságot, azt ki lehet aknázni, ezt a mesterséges intelligencia már bizonyította – vélekedett az MTA kutatója.</p> <p>Emellett a technikai fejlesztéshez is fontos a zaj megismerése. A zaj jelzi számunkra azt, hogy milyen az idegsejtek bizonytalansága. Ha például egy külső szenzor jeleit akarjuk kommunikálni az idegsejtekkel, érdemes a neurális kódnak ezt az összetevőjét komolyan venni – mondta Orbán Gergő.</p> <p>A kapcsolódó hanganyag <a href="http://inforadio.hu/tudomany/2016/10/19/korszakos_magyar_felfedezes_az_idegkutatasban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt</a> érhető el</p> </div> </div>rich